A perben korábban 40 vádlott állt a bíróság előtt, másodfokra 21 vádlott ügye került. Ezeket a bíróság azért tárgyalja külön, mert – ahogy az eljáró tanácselnök fogalmazott – nem látták biztosítottnak, hogy valamennyi vádlott ügyvédje egyszerre jelen legyen a tárgyalásokon. Hasonló okok miatt már az elsőfokú eljárásban is különböző időpontokban születtek részítéletek.
A pénteken tartott tárgyalások közül az első esetben egy fiatalembert azért ítéltek el jogerősen, mert azon az éjszakán tenyérnyi nagyságú kövekkel dobálta meg a televízió székházának bejáratát védő rendőröket. A fiatalembert az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 2010 áprilisában két év börtönbüntetésre ítélte, amelyet négy év próbaidőre függesztett fel. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság folytatólagosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak és közérdekű üzem megzavarása miatt mondta ki jogerősen bűnösnek T. Áront, s a büntetési tételt helybenhagyta.
A második eljárásban K. Jánost mondta ki bűnösnek a bíróság közérdekű üzem megzavarása miatt, és egy év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki rá. Az ítélet alapján ő is dobált a székház irányába, továbbá amikor társai felfeszítették a főbejárat melletti postázó ajtaját, elsőként ment be a székházba, ahol a barikád egy részét lebontva lehetővé tette, hogy a székházba mások is bejussanak. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság mellőzte a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletének azt a megállapítását, hogy a fiatalembert előzetes mentesítésben részesítsék.
K. János és T. Áron ügyében is azzal érveltek a védők, hogy álláspontjuk szerint a Magyar Televízió székháza nem minősül közérdekű üzemnek, hanem az Antenna Hungária jeltovábbító készüléke tekinthető az ebbe a körbe tartozó távközlési üzemnek, de abban nem keletkezett kár. A bíróság azonban indokolásában azt hangsúlyozta, hogy a vonatkozó jogszabály melléklete keretszerűen határozza meg a védendő objektumokat, és a működés megzavarásának tekintendő az is, ha a szolgáltatás bármely szakaszában zavar keletkezik. Ez alapján a másodfokon eljáró bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a Magyar Televízió székháza közérdekű üzemnek minősül, mivel az adást, ha a vezetők döntésére is, de megszakították.
A pénteken tárgyalt eljárások közül a harmadikban öt vádlott ügyében hozott jogerős döntést a Fővárosi Bíróság. Az öt férfi közül az egyiket azért ítélték el, mert az MTV székházának ostromakor egy „közterületi vasszerkezetes” paddal rontott az épület ajtajának. G. Gergelyre ezért egy év, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki.
Egy másik férfit, B.-F. Richárdot azért vonták eljárás alá, mert a székház bejáratát védő rendőrökre támadt, és egy teleszkópos bottal az egyik rendőr lába felé ütött, de azt nem érte el. Ezért őt egy év nyolc hónap, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. J. Ádámot jogerősen két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, amiért a székház ostromakor égő autókba dobált az égést elősegítendő papírlapokat. Sz. Gábort pedig azért ítélték egy év nyolc hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre, mert egy betonkockában végződő fémrúddal többször ráütött a székház bejárata melletti ablak fémrácsára, hogy bejussanak az épületbe.
Az eljárás ötödik vádlottja az egyedüli, aki letöltendő börtönbüntetést kapott. K. Zoltánt többszörös visszaesőként egy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság jogerősen, mert ismeretlen társaival egy rácsos fémajtót dobott a székház előtt lévő szétvert, lángoló autóra.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
