A devizahitelesek „megúszhatnák azokat a nehéz pillanatokat”

Három fő pilléren nyugvó megoldási javaslatot dolgoztak ki a Magyar Bankszövetség és a kormány szakemberei a devizahitelek problémáinak megoldására – nyilatkozta Gyuris Dániel, a bankszövetség elnökségi tagja a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. A legfőbb védelmi hálót, a havi törlesztőrészletek három-négy éven át történő maximalizálását minden, lakásfedezettel bíró devizahiteles igénybe vehetné a tervek szerint. A másik két intézkedési kör azokon segítene, akiket a maximalizált törlesztők rendszere sem húzna ki a bajból.

A kormány és a Magyar Bankszövetség szakértői több hónapos munkával egy olyan alapanyagot állítottak össze a devizahitelesek problémájának megoldására, amely alapján várhatóan hamarosan döntés születik a kormányzat részéről is – hangzott az interjúban. Gyuris Dániel szerint három pillért, három megoldási javaslatot kínál a kormányzatnak a dokumentum, amely részben törvények, részben más jogszabályok változtatását javasolja a kabinetnek. A fő pillér a devizahitelesek havi törlesztőrészleteit érinti, amely az árfolyamváltozások miatt jelentősen hullámzott az elmúlt két évben, és törlesztési nehézségeket jelentett az adósoknak.

A megoldási javaslat az, hogy egy előre meghatározott, ma még nem eldöntött árfolyamszint feletti törlesztési árfolyam esetén gyűjtőszámlára kerül az adott hónapban az adós törlesztési kötelezettsége. Az árfolyamkisimítás terén minden más megoldás vagy egy egyszeri jelentős veszteségrealizálást jelentene, vagy kiszámíthatatlan folyamatokat indítana el – mondta Gyuris Dániel. Így viszont egy devizahitellel rendelkező család három-négy évre előre tudhatná, mekkora maximális havi törlesztőrészlettel kell számolnia, bárhogyan is alakulnak ez időszak alatt az árfolyamok. Az időszak végén következne egy elszámolás. Attól függően, hogy az árfolyamingadozások a maximált törlesztők révén keletkezett egyenleget növelik vagy csökkentik, az egyenleg akár „simán el is tűnhet” – például egy közepes gazdasági élénkülés vagy a forint külső hatásra történő erősödése nyomán.

Ezzel a megoldással tehát a devizahiteles családok „megúszhatnák azokat a nehéz pillanatokat”, amelyek sokszor kezelhetetlenek – mondta a bankszövetség képviselője. A bajban lévő százezer család közül sokaknak segíthet ez a megoldás, de lesz, akiknek nem. Nekik milyen segítséget kínálnak fel? – vetette fel a Közbeszéd. – Azt gondoljuk, hogy ez a védőháló minden, lakásfedezettel bíró devizahiteles esélyét jelenti, bejelentkezhet majd ezen védőháló alá – mondta Gyuris Dániel. Azoknál, akik úgy vélik, számukra ez a csomag sem jelent megoldást, ott két megoldás kínálkozik – hangzott az interjúban.

Az egyik, hogy az ügyfél a bankkal együtt megpróbálja lezárni a hitelezési viszonyát, magyarán megpróbálja az ingatlanát értékesíteni. Itt azonban fontos, hogy az ingatlanok értékét – akár egy mesterséges kereslettel is élénkítve – meg kell teremteni, ezzel biztosítva hogy az adós olyan árat kapjon a fedezeti ingatlanért, amivel kiléphet a hitelcsapdából. Sajnos, van egy rétege az adósoknak, akiken ez utóbbi megoldás sem segítene, mert az ingatlan vagy nem forgalomképes, vagy már túlságosan eladósodott. Ekkor ez a helyzet az adós szociális bérlakásba kerülését eredményezheti – mondta Gyuris Dániel a Közbeszéd stúdiójában.

(DunaTV)