A Parlamentben tartott rendezvényen Szalai Annamária rámutatott: a médiavállalkozások nemcsak szólásszabadságot gyakorló magánvállalkozások, hanem – jelentős véleményformáló szerepük miatt – felelősségük van a társadalommal szemben, így tevékenységük során szem előtt kell tartaniuk a közérdeket is. Mint mondta, az új médiaszabályozás egyik nagy értéke, hogy egyértelművé teszi: „a média nem színtiszta üzleti vállalkozás”, hanem egyebek mellett „a cselekvő, öntudatos állampolgár nélkülözhetetlen segítője a számára szükséges ismeretek összegyűjtésében”.
A médiaszabályozás tárgya a nyilvánosság, amelynek nagy szerepe van „az egyén és társadalom önmagáról és egymásról alkotott képének formálásában”. Így a jogalkotónak és a jogalkalmazónak megfelelő érzékenységgel kell viszonyulnia ehhez a területhez; az új médiaszabályozás „megpróbál nyitott lenni erre az érzékenységre” – fogalmazott.
Védik a gyermekeket
Meglátása szerint a tájékoztatás és a tájékozódás egyaránt fontos, a cél pedig a kettő közötti egyensúly megteremtése. Az utóbbi években azonban az egyéni szabadságjogok öncélú érvényesítése eluralkodott a médiában – hívta fel a figyelmet. Az új médiaszabályozás hangsúlyozza többek között a társadalmi integráció fontosságát, és rögzíti a közösség érdekeit. A nemzeti és a kulturális identitás, valamint az alkotmányos értékek megerősítése a jogalkotó célkitűzései között vannak – tette hozzá.
Szalai Annamária elmondása szerint az új szabályozás kiemelkedően foglalkozik a kiskorúak védelmével, s lehetőséget ad arra, hogy a kiskorúak káros tartalmakkal való érintkezését műszaki eszközökkel is korlátozzák a szolgáltatók. Sőt lehetőség nyílik arra is, hogy megvizsgálják, mely műsorok vannak pozitív hatással a kisgyermekekre. A különböző médiumokra kirótt bírságokból pedig a tudatos médiafogyasztást segítő programokat indítanak – fejtette ki. Beszélt arról is, hogy felmérések szerint a gyermekek napi 10 órát töltenek képernyő előtt, az új szabályozás azonban őket hatványozottan védi az erkölcstelen műsoroktól.
A kevésbé tehetségesek is védelemre szorulnak
Az új szabályozás a korábbiaknál jobban körülbástyázza az emberi méltóság jogait azzal, hogy a médiatartalom szolgáltatóit arra kötelezi: ne csak a műsor közzététele, hanem a műsorkészítés során is tartsák tiszteletben az emberi méltóságot. Idesorolta „a tehetségkutatónak nevezett show-műsorokat”, amelyekben véleménye szerint a fellépők közül a kevésbé tehetséges emberek is védelemre szorulnak – éppen az emberi méltóság szempontjából.
A „megbotránkoztató esetekre” az új médiaszabályozás megoldást nyújthat, „hiszen ezentúl az emberi méltóság védelmének érvényesülését a műsorkészítés időszakában is lehet vizsgálni” – hangsúlyozta. A visszásságokra hozta fel példaként a „kibeszélőshow-kat”, amelyek készítésekor a műsorkészítők nem adnak elegendő időt a szereplőknek arra, hogy a szerződésüket elolvassák, illetve félrevezetik őket. Ezen ügyekben a médiahatóság vizsgálatot indított – fűzte hozzá.
„Értékkonzervatív megközelítésű rendezés”
Megemlítette, a médiahatóság számára a társadalom véleménye is fontos, ezért vezették be a nyilvános meghallgatás intézményét. Beszámolt arról is, hogy bevezették a média- és hírközlési biztos tisztségét, amely a nézők sérelmeinek ügyeit vizsgálja. A biztos nem jogsértések ügyében jár majd el, hanem egyeztető szerepet tölt be a nézők és hallgatók, illetve a panasszal érintett médiavállalkozások között.
Szalai Annamária az új médiaszabályozást „értékkonzervatív megközelítésű rendezésnek” nevezte, amely orvosolja a korábbi szankcionálhatatlanságot, ugyanis az új médiatörvény alapján meg lehet állapítani a jogsértést is.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
