A szövetkezés támogatásának szükségességéről beszélt a magyar agrárium helyzetével foglalkozó felszólalásában a fideszes Turi-Kovács Béla. Sürgette, hogy kezdődjön el egy olyan program kidolgozása, amely rögzíti, „mit akarunk tenni a magyar agrárium jövőjében a szövetkezéssel”, ami – jegyezte meg – most az alkotmánytervezet szövegéből kimaradt. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a kicsi, de hasznos tevékenységet folytató területeken is meg lehet találni a támogatás lehetőségét.
Turi-Kovács Béla szerint a szövetkezést „minden áron” el kell indítani, mert nélküle nincs a falvakban fejlődés. A szövetkezeti mozgalom megerősítésére önálló nemzeti program kell – mondta az elhangzottakra reagálva Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkára. Kijelentette, hogy a magyar vidék, ezen belül az agrárium újjáépítése nélkül nem tud felemelkedni a magyar társadalom.
Készül a nemzeti vidékstratégia
Utalt arra, hogy készül a nemzeti vidékstratégia, amelyet a közeljövőben nemzeti konzultációra bocsátanak. Az államtitkár szavai szerint a jövő egy olyan mezőgazdaságról szól, amely a kis és közepes családi gazdaságokra épül, ezeket pedig segíteni kell az összefogásban. A helyi gazdaságot, a kis, illetve közepes egzisztenciákat és az összefogásukból keletkező helyi piacot és gazdaságot kell megerősíteni – mondta.
Jobbik: Magyar termék vagy idegen?
A jobbikos Z. Kárpát Dániel – egyebek között a „győri” kekszet, a Tomi mosóport és a „szerencsi” csokit hozva fel példaként – tarthatatlannak nevezte, hogy a gyártási jogot felvásárló multinacionális cégek megtartották a korábbi magyar márkaneveket, így a vásárlók nem tudják, magyar terméket vesznek vagy idegent. Zéró toleranciát szorgalmazott, felvetve azt, hogy ne lehessen magyarnak nevezni azt a terméket sem, amelyben legfeljebb 5 százalék külföldi összetevő található.
Meg kell tisztítani a piacunkat – rögzítette Ángyán József. Jelezte, a vonatkozó rendeletet előkészítették, és a tervek szerint magyarnak akkor lehet majd nevezni egy terméket, ha az alapanyagait és magát a terméket is Magyarországon állították elő. A zéró tolerancia kapcsán megjegyezte, hogy egy terméknek lehetnek bizonyos összetevői, például fűszerei, amelyek nem állíthatók elő Magyarországon. Hozzátette, hogy folyamatban van az élelmiszerkönyv felülvizsgálata, amelyben világosan leírják majd, mikor használható például a kiváló vagy a prémium jelzés, hogy ne lehessen félrevezetni a fogyasztókat.
Milliókat félt az MSZP
A szocialista Gúr Nándor a kormány szociálpolitikáját bírálva arról beszélt, hogy nőnek Magyarországon a társadalmi különbségek, az egykulcsos adó sokakat érintett hátrányosan, magas a munkanélküliek száma. Szavai szerint a Fidesz–KDNP kormányzásának egy évét „milliók sínylették meg”. Javasolta, hogy a kormány gondolkodjon el a kétkulcsos személyi jövedelemadó visszaállításán, tegyen azért, hogy a gyermektámogatásokat ne csak a magasabb jövedelműek tudják igénybe venni. Az élő munkára rakódó járulékterheket csökkenteni kellene – tette hozzá Gúr Nándor, aki szerint a kormánynak vissza kellene térnie az emberek érdekeit szolgáló politizálás terepére.
Becsey Zsolt államtitkár közölte, hogy a most tapasztalható folyamatok kialakulásában az előző kormány nyolc éve is felelős. Hangsúlyozta az új munkahelyek létrehozásának fontosságát. A foglalkoztatás a legjobb szociálpolitika – fogalmazott az államtitkár, aki szerint az embereket munkavállalásra kell ösztönözni – az adókedvezményeket a munkavállaláshoz és nem az otthonmaradáshoz kötve.
Az elnöklő Ujhelyi István a napirend előtti felszólalások végén április elsejei tréfaként felkérte a jegyzőt, ismertesse a Fidesz-frakció kezdeményezését az alkotmányjavaslat részletes vitájának elhalasztásáról. Miután jelezte, hogy csak tréfált, megkezdődött a Fidesz–KDNP előterjesztésének részletes vitája.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
