A szocialista politikus hangsúlyozza: kormánya nem kívánt új alkotmányt elfogadni, és az igazságügyi tárca sem kezdeményezte, hogy a szakértői javaslatból hivatalos kormányzati anyag legyen, így azt sem ő, sem az MSZP vezetése nem ismerte. Ugyanakkor szerinte helyes, ha kormányzati szakértők a hatályos szabályozás megújításán dolgoznak. Gyurcsány Ferenc kifejti: a szakértői anyag döntés-előkészítő jellegű volt, ezt mondta ki a Legfelsőbb Bíróság is, amikor elutasította a Társaság a Szabadságjogokért indítványát, hogy hozzák nyilvánosságra. Azonban – írja – noha a tervezet nem volt nyilvános, titkos sem, hiszen nem minősítették azzá.
A korábbi miniszterelnök szerint a szakértői anyag elkészítésekor nem volt alkotmányozási kényszer, de az alaptörvény felülvizsgálatának indokául szolgált, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja lett, valamint hogy eltelt majdnem tíz év az 1990-es évek közepén kezdeményezett alkotmányozási kísérlet óta.
A szombaton nyilvánosságra jutott tervezetet Gyurcsány Ferenc „a lényegét illetően” vállalhatónak nevezi, kiemelve, hogy meg akarta őrizni 1989 szellemiségét. Mint írja, a javaslat a történelmi hagyomány részeként, nem jogforrásként utal a Szent Koronára, elfogadását négyötödös parlamenti többséghez kötötték volna, a döntést fél éven belül meg kellett volna erősítenie az Országgyűlésnek, az alkotmány módosítása pedig népszavazással is lehetséges lett volna.
A Magyar Hírlap pénteken arról írt, „nem találják” Petrétei József, a Gyurcsány-kormány igazságügy-miniszterének 2006-ban megírt alkotmánytervezetét. A 75 oldalas dokumentumot másnap lapunk ismertette. Ezzel kapcsolatban bejegyzésében Gyurcsány Ferenc arra hívja fel a figyelmet, hogy a javaslatot szövegszerűen idézte januárban megjelent alaptörvény-tervezetében Jakab András alkotmányjogász, és amikor keresni kezdték, „a jobboldalhoz köthető sajtó” néhány órán belül hozzájutott.
(MTI)
origo.hu
Tényleg meg kellene halnunk Ukrajnáért, ahogy a Tisza Párt szeretné?
