Hogyan lehet az unió gazdasága olyan erős, mint a válság előtt?

Az oktatásnak és a munkának a fogyatékossággal élők életében betöltött fontos szerepét hangsúlyozta Soltész Miklós szociális államtitkár szerdán az Új kihívások az európai fogyatékosságügyi stratégiában 2010–2020 című budapesti konferencián. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a szemléletváltás fontosságáról beszélt, Andor László magyar uniós biztos pedig hangsúlyozta: a gazdasági válság idején sem lehet a szociális szolgáltatások csökkentésével az amúgy is hátrányos helyzetű állampolgárokat még kiszolgáltatottabbá tenni. • Középpontban az ember • Fontos, hogy dolgozni tudjanak és egyben maradjon a családjuk

Soltész Miklós úgy fogalmazott: a konferencia azt üzeni Európa döntéshozóinak, hogy ha az unió gazdasága olyan erős akar lenni, mint a válság előtt, akkor többet kell befektetnie a fogyatékossággal élő fiatalok oktatásába, és támogatni kell a foglalkoztatásukat a nyílt munkaerőpiacon, illetve védett munkahelyek létrehozásával. Az államtitkár a családok támogatását is fontosnak tartja, mert – mint mondta – ha erősek és egyben maradnak, akkor a fogyatékossággal élő gyerekek élete könnyebbé válhat, hozzátartozóik jobban tudják támogatni őket. Kiemelte: Európában közös ügy a fogyatékosság ügye, amelynek érdekében össze kell fogni.

Az államtitkár egy hallássérült fiatallal kapcsolatos élménye alapján arról is beszélt, hogy a fogyatékossággal élők hiába kapják meg a szükséges lelki és anyagi támogatást a családjuktól, az élethelyzetüket saját maguknak kell feldolgozniuk. Mint mondta, ez az élmény megerősítette abban, hogy ahol csak lehet, beszélni kell a fogyatékossággal élők problémáiról. Soltész Miklós szerint az oktatásban a fiatalokat fel kell készíteni arra, hogy odafigyeléssel forduljanak fogyatékossággal élő társaik felé, így meg lehet előzni a velük kapcsolatos tévhitek kialakulását.

Szemléletváltást szorgalmaznak

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt, hogy Magyarországon az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Hangsúlyozta: az egyes államokban a törvényhozásban és a törvények végrehajtásában szemléletváltozást kell elérni, biztosítani kell, hogy a konvencióban meghatározott jogok maradéktalanul érvényesüljenek.

Andor László foglalkoztatási, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos kérdésre válaszolva közölte, a gazdasági válság kihívás a kormányoknak, mert a szociális szolgáltatásokat állami pénzből finanszírozzák, de nem lehet amúgy is hátrányos helyzetű állampolgárokat még kiszolgáltatottabbá tenni ezen szolgáltatások esetleges csökkentésével. Emlékeztetett arra: az Európai Unió sebezhető csoportjai között a legnagyobb a fogyatékossággal élők csoportja, amely az emberek több mint tíz százalékát teszi ki. A munkaképes emberek 16 százaléka él valamilyen fogyatéksággal, közülük sokan nem jutnak megfelelő álláshoz, ráadásul szociális és gazdasági hátrányokkal is szembesülnek – tette hozzá. A magyar uniós biztos értékelése szerint az Európai Unió okos, intelligens és befogadó stratégiával próbálja ezt legyőzni. Az uniós törekvések közt említette, hogy a fogyatékosságokkal élők is egyenlő esélyekkel vegyenek részt az oktatásban, munkaerő-piaci eszközökkel el lehessen kerülni a szociális csapdákat, hatékonyabb szociális és munkaügyi ellátásokat kapjanak az érintettek, és legyen akadálymentesített hozzáférésük a közszolgáltatásokhoz, az interneten pedig a közérdekű információkhoz.

Minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon

Külön beszélt az idősebbek helyzetéről, mivel 2012-t az aktív öregedés évének nyilvánította az Európai Bizottság. Beszámolt arról, hogy az 55–65 év közöttieknél már harminc százalék azoknak az aránya, akik valamilyen fogyatékossággal élnek. Az idősebbeknek külön programokat indít az Európai Unió annak érdekében, hogy a lehető legtovább maradjanak a munkaerőpiacon – közölte. Úgy fogalmazott: a legtöbb tagállam ambiciózusabb lehetne, amikor fogyatékossággal élő embereket céloz meg a nemzeti programokon keresztül. Kiemelte, a nemzeti célok elérése érdekében az Európai Bizottság pénzzel is támogatja a tagállamokat a többi közt a szociális kirekesztés csökkentése, a munkahelyteremtés és a fiatalok életminőségének a javítása területén.

Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke – aki felelős a fogyatékosságügyi stratégia megvalósításáért – videoüzenetében leszögezte: csökkenteni kell a szakadékot a fogyatékossággal élők és a többi ember között, valamint meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy ez a 80 millió ember akadálymentes Európában élhessen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyatékossággal élők átlagosan szegényebbek, és jobban meg kell küzdeniük az oktatásban a céljaik eléréséért. Európában a fiatalok 31 százaléka vesz részt egyetemi oktatásban, a fogyatékossággal élő fiataloknál ez az arány csak 19 százalék. A foglalkoztatottsági ráta a fogyatékossággal élőknél harminc százalékkal kisebb mint a többi ember esetében, és 21 százalékukat fenyegeti a szegénység veszélye. Az igazságügyi, alapvető emberi jogi és uniós állampolgársági biztos megköszönte a magyar elnökségnek a konferencia kiváló témaválasztását.

Ne csak papíron, hanem tettekben is

Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő – maga is hallássérült – úgy vélte, fontos, hogy ne csak papíron, hanem a tettekben is megmutatkozzon a tenni akarás. Jelezte: a most elfogadott új magyar alkotmányban benne van, hogy Magyarország különintézkedésekkel segíti a fogyatékossággal élők helyzetét, ami jó példa az unió számára is.

Jean-Marc Delizée belga fogyatékossági ügyekért felelős szociális államtitkár kijelentette: a fogyatékkal élőkre teljes jogú állampolgárként kell tekinteni, de a mai gyakorlat sokszor nem ezt mutatja. Összegzése szerint az ENSZ-egyezmény – amelyet eddig 17 európai állam ratifikált – óriási előrelépést jelentett, az orvosi szemlélettől továbbléptek a karitatív és emberi jogi szemlélet felé.

(MTI)