A képviselők hétfőn reggeltől – a megszokott interpellációs blokk előtt – szólhatnak utoljára a készülő alaptörvény tervezetéhez, amennyiben ahhoz a későbbiekben nem érkeznek további módosító indítványok. A pénteken kezdődött részletes vitához hasonlóan a hét első napján is terítékre kerülhet az a kormánypárti frakcióvezetők által benyújtott javaslat, amely 15 tagúra növelné az Alkotmánybíróság (Ab) létszámát, és amely költségvetési kérdésekben csak akkor jogosítaná fel ismét teljes körű döntésre a testületet, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.
A honatyák emellett hétfőn is kifejthetik véleményüket például a gyermekek után járó szavazati jog és a vármegye elnevezés elvetéséről, továbbá arról is, hogy az igennel szavazó képviselők neve mégse szerepeljen az alaptörvény végén.
Az alkotmányozás előzetes menetrendje alapján a parlament alkotmányügyi bizottsága április 6-án és 7-én ül össze utoljára, amennyiben ekkor nem születnek újabb módosító javaslatok, akkor a határozathozatalok előtt már csak Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnökének előterjesztői zárszavára kerül sor. Az Országgyűlés az új alkotmány április 18-ra tervezett elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket. A végleges alkotmányjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
Az államfő várhatóan április 25-én, ünnepélyes keretek között írja alá a szöveget. Az alkotmányozás parlamenti szakaszának kezdetén két javaslatról nyílt meg az általános vita, a képviselők a Fidesz–KDNP által benyújtott, Magyarország alaptörvénye címet viselő előterjesztéshez, és a független Szili Katalin, A Magyar Köztársaság alkotmánya néven tett javaslatához szólhattak. A kormánypártoknak és az ellenzéknek erre egyaránt összesen 20-20 óra állt rendelkezésre, ám az MSZP és az LMP nem vesz részt a vitában.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
