Lendvai Ildikó: Beee + Videó

Lendvai Ildikó szerint a kormánypártok alkotmánytervezete szűkíti az állampolgárok jogait, jogorvoslati lehetőségeit, és a jelenleginél kevesebb ellátást biztosítana számukra.

Tekintse meg a Hír TV felvételét!

A szocialista politikus vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az alaptörvény nemcsak a politikáról, a történelmi jelképekről, hanem az emberek mindennapi életéről is szól. Kifogásolta, hogy az új alkotmány lehetővé tenné az egykulcsos adózás, az állami nyugdíjrendszer és az egyenlőtlen – az élettársakat és a kisjövedelműeket hátrányosan érintő – családtámogatási rendszer „bebetonozását”, hiányzik belőle a szolidaritás eszméje, valamint az öregségi ellátáshoz fűződő jog.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz–KDNP alkotmánytervezetében nem szerepel a társadalombiztosítás fogalma, valamint arra is, hogy anyaság, betegség, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkező munkanélküliség esetén az indítvány – a jelenlegi alaptörvénytől eltérően – nem a megélhetéshez szükséges ellátást, hanem törvényben meghatározott támogatást biztosítana.

Az MSZP korábbi elnöke és frakcióvezetője kifejtette: a magzati élet korlátozás és időhatár nélküli védelme az abortusztörvény szigorításához vezethet, és akár az „esemény utáni” tabletta használatát is szabályozhatják. Beszélt arról is, hogy az új alkotmány csak a határon túli magyarságért viselt felelősségről szól, a felelősség a határon belül élőkért hiányzik belőle, helyette azt mondja ki: mindenki felelős önmagáért. Azt, hogy a szociális intézkedések mértékét törvény „a közösség számára hasznos tevékenységéhez” is kötheti, úgy értékelte: az állam csak akkor ad segítséget, ha a kérvényezőt arra méltónak találja.

Nem támogatná a katonai szolgálatot

A kormánypárti alkotmánytervezet Lendvai Ildikó szerint megalapozza, hogy rendkívüli állapot idején a nagykorú férfiakat katonai szolgálatra hívják be, míg a jelenleg hatályos alkotmány – lelkiismereti okból – polgári szolgálatra is lehetőséget ad. Kitért arra, hogy a kormánypárti tervezet köztulajdonnak minősíti a helyi önkormányzatok tulajdonát, de hiányzik belőle az a megkötés, hogy az állam az önkormányzati tulajdont tiszteletben tartja.

Kifogásolta azt is, hogy az állampolgárok csak kimutatható jogsérelem esetén fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz, a bíróságok pedig az ítéletek meghozatalakor nemcsak a jogot, hanem az állam gazdasági érdekeit is figyelembe vennék. Úgy fogalmazott: „Kormányon nem örültem neki, de természetesnek tartottam, hogy a tűzoltók bírósági ítélettel megkapják az elmaradt túlórapénzt, hogy a kismamák megkapják az elmaradt juttatást. Többé ezek az ítéletek nem születhetnének meg, mert nyilván ellentmondanak az állam gazdaságossági szempontjainak.”

Lendvai sem ismeri a szocialista tervezetet?

Kérdésre válaszolva Lendvai Ildikó közölte: nem ismeri a Petrétei József vezette igazságügyi minisztérium 2006-os alkotmánytervezetét, azt az MSZP és a frakció sem tárgyalta. A szocialisták egykori elnöke azt mondta: nem tartja hiteltelennek pártját azért, mert Petrétei tervezetében több olyan elem is megtalálható, amelyet pártja most kifogásol. Lendvai Ildikó jogfosztónak és hibásnak nevezte a jelenlegi alaptörvény-tervezetet. A Fidesz kritikákra adott válaszait pedig gyerekesnek tartja.

„Akár jobboldali jogászok is, vagy a folyamat egészét, vagy a végeredmény valamelyik elemét kifogásolják, ilyenkor valamit mondani kell, ez a mondás ilyenkor azzal egyenértékű, hogy beee. Ennyi jött ki belőle. 'Ti is elkezdtetek alkotmányt írni', persze, meg Szili Katalin is elkezdett, Vastagh Pál idején is elkezdődött, Petrétei idején meg el sem jutott semmilyen egyeztetésig, őszintén, nem kérdeztem meg tőle, miért tette a fiókjában, és miért nem ment tovább” – mondta el Lendvai Ildikó.

Azzal kapcsolatban, hogy a dokumentum megszüntette volna a legfőbb ügyész interpellálhatóságát, amit a szocialisták tavaly elleneztek, elmondta: valóban nem értenek egyet ezzel, és ha a munkaanyag a képviselőcsoport elé került volna, „hétszentség”, hogy ezt a passzust kiveszik belőle.

Szintén kérdésre közölte: az MSZP nem a népszavazáshoz ragaszkodik, hanem ahhoz, hogy az új alaptörvény elfogadásához ne legyen elegendő egyetlen kétharmados parlamenti többség akarata. Hozzátette: az igazságügyi tárca öt évvel ezelőtti javaslata az alkotmányozáshoz négyötödös többséget írt volna elő, amit elfogadhatónak tart.

A nemzeti konzultációról úgy vélekedett: a kérdőívekről lemaradt a szociális jogok szűkítésére, a határon túli magyarok választójogára vonatkozó kérdés, és csak egy olyan szerepelt rajtuk, ami vitát váltott ki, a gyerekek után járó szavazati jog. „Jobban tisztelem a fideszes kollégákat, mintsem hogy egy percig is feltételeztem volna, hogy ezt a jogi idiotizmust komolyan gondolják. (...) Nem gondolom, hogy a Fidesz ilyen blődlit, intellektuális hibát követett volna el. Látom viszont a morális hibát: hogy szórakoznak velünk, hülyének néznek. Ez volt az első morális hiba. A másodikat pedig miniszterelnök úr követte el, amikor lerasszistázta az egész országot, hanyagul odavetve, hogy szerinte az emberek azért nem feleltek igennel a gyerekek választójogára, mert Magyarországon nem szeretik a cigányokat” – mondta.

(MTI/Hír TV)