„Igen, így van. Ezt megerősíthetem” – válaszolta az MTI érdeklődésére Danovy. Hozzátette: a magyar hatóságok a gyilkosság elkövetésével gyanúsítják Rohácot. „Mint tettest keresték” – felelte Danovy arra a kérdésre, hogy milyen jogcímen adta ki a magyar rendőrség védence ellen az elfogatóparancsot. Rohácot február közepén fogták el Szlovákiában, s jelenleg kiadatási őrizetben van.
A Nyitra Megyei Bíróság néhány napja úgy döntött, hogy az érintett kiadható Magyarországnak. Rohác a döntést azonnal megfellebbezte, így a végső szót a szlovák legfelsőbb bíróság fogja kimondani. Az ügyvéd azt állította: egyelőre nem kapott értesítést arról, hogy a testület mikor foglalkozik az üggyel, s mikor hozza meg döntését. Danovy szerint az a tény, hogy a gyilkosság helyszínén egy sapkában talált hajszál DNS-e megegyezik annak a hajszálnak a DNS-ével, amelyet Roháctól vettek néhány évvel ezelőtti budapesti fogva tartása idején, még nem bizonyíték arra, hogy ő gyilkolt volna. „Ezt a hajszálat nem tekintem objektív és elégséges bizonyítéknak” – mondta az ügyvéd.
A Blikk című budapesti lapban pénteken megjelent értesülést, miszerint a nyomozók úgy vélik, hogy Rohác csak közvetítő volt a megbízó és a bérgyilkos között, akinek ő adta a fegyvert is, Danovy nem kívánta kommentálni. „Ehhez nem tudok hozzászólni. Az azonban biztos, hogy az értesülés nem tőlem származik” – szögezte le Dusan Danovy. A budapesti Fővárosi Bíróság tavaly októberben első fokon felmentette a szándékos emberölés kísérletének vádja alól Jozef Rohácot, két év börtönbüntetésre ítélte viszont robbanóanyaggal való visszaélés miatt. A tárgyalás végén azonban szabadlábra helyezték őt, mivel a férfi már két évet eltöltött előzetes letartóztatásban.
A Fővárosi Főügyészség a Seres Zoltán vállalkozó elleni, 14 évvel ezelőtti sikertelen merényletkísérlet miatt vádolta meg a szlovák állampolgárságú férfit bűnsegédlettel, továbbá robbanóanyaggal való visszaéléssel tettesként. Rohácot 2008. október 27-én Prágában igazoltatták rendőrök, s mivel hamis papírjai voltak, őrizetbe vették, majd 2009 februárjában kiadták Magyarországnak. Felmerült a neve több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is. A bíróság azért mentette fel az emberölési kísérlet vádja alól, mert megítélése szerint a nyomozó hatóság nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Rohác azért készítette volna a pokolgépet, hogy ismeretlen társaival megölje Seres Zoltánt. A bíróság megállapította, hogy a nyomozó hatóságok több súlyos hibát is elkövettek az eljárás során, például nem készültek fényképek a helyszínről, bizonyos bűnjelek pedig eltűntek.
(MTI)
origo.hu
Óriási a dugó az M3-as autópályán
