Orbán: Aki nem szokott kapálni, ne mondja meg, hogyan kell + Videó

Át kell gondolni a büntető törvénykönyvet – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a hírTV Péntek8 című műsorában. A kormányfő beszélt arról is, hogy most Magyarországon a konzultációk révén nem csupán négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok.• Orbán: A család és a szabadság nem zárja ki egymást + Képriport + Videó

A teljes beszélgetést itt tekintheti meg

Orbán Viktor kijelentette, hogy az ország teljes lakosságának kell olyan alkotmányt készíteni, ami mindenkinek tetszik. Az új alaptörvény védelmet jelent a hatalommal visszaélő politikával szemben – tette hozzá. Cohn-Benditnek a magyar alkotmánytervezetről alkotott véleménye kapcsán Orbán kijelentette, hogy ő sem szólt bele abba, hogy Franciaországnak milyen alaptörtvénye legyen.

A miniszterelnök a nagyobb költségvetési hiány kapcsán úgy vélekedett, hogy a központi költségvetés jól teljesített, míg az önkormányzatok hiánya nagyobb lett a vártnál. A magasabb önkormányzati hiány oka, hogy az előző kabinet kivéreztette őket és nem tudták befoltozni a büdzséjüket – tette hozzá. Szerinte a helyhatóságoknak kevesebb feladatot kell ellátniuk és szigorúbb gazdálkodást kell folytatniuk. Orbán szerint javult hazánk külföldi piaci megítélése, ezért a néhány százalékos eltérés nem rengette meg az országot.

Komoly viták vannak a Fideszben az önkormányzati adósságrendezés kapcsán, mivel nem érdemes ezt koloncként tovább vinnünk – hangsúlyozta a miniszterelnök. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ahol mindenkinek vállalnia kell a felelősségét, az önkormányzatoknak is együtt kell működniük – tette hozzá.

„Nem csak négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok”

A miniszterelnök úgy látja, a nemzeti konzultáció nagyszerű érték, amely lehetőséget ad az embereknek, a hagyományos választás mellett, hogy különféle kérdésekben részt vegyenek az ország ügyeiben. Korábban a mindenkori kormányzatok négy évig azt csinálták, amit jónak láttak és utána jött a következő voksolás – mutatott rá. Orbán bejelentette, hogy lesznek még újabb konzultációk és így nem csupán négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok. A konzultációt ért kritikák kapcsán kijelentette, hogy nemzeti konzultációt eddig csak a Fidesz csinált. Hozzátette: „Aki nem szokott kapálni, annak a szájából rosszul hangzik, hogyan kell kapálni.”

Akiknek fontos volt az alkotmány, az részt vett a nemzeti konzultációban – hangsúlyozta Orbán. Szerinte egy alkotmányról szóló népszavazás esetén nem lehet a részletkérdésekre felelni. Orbán rámutatott arra, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek együtt kell járniuk.

Az önvédelemhez való jog kapcsán a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a többség erős alkotmányos alapokat szeretne a tulajdon védelméhez. Az önvédelem joga szélesedni fog, ennek az alkotmányos alapjait teremtjük meg – tette hozzá. A jelenlegi szabályozás nem a sértett helyzetéből indult ki, hanem az elkövetőt védte – mutatott rá a Fidesz elnöke. A miniszterelnök elmondta: át kell gondolni a büntető törvénykönyvet, amely folyamat demokratikus keretek között fog zajlani.

„Megszűnik a »határon túli magyar« mint olyan”

Arra a felvetésre, hogy eddig jog volt a munka, mostantól pedig kötelességgé válik az új alaptörvénnyel, úgy fogalmazott: Európában vannak olyan alkotmányok, amelyek azt mondják, hogy a munka kötelező, mi most „efelé indulunk el. Ezzel az alkotmány eddig nem foglalkozott” – fűzte hozzá. Szerinte mindenkinek, aki munkaképes, meg kell tudni találni a munkát, ha nem a magánszférában, akkor a közmunkaprogramon keresztül.

A kettős állampolgárság ügyéről hangsúlyozta: nem egyszerűen a szavazati jogról van szó. „Megszűnik a »határon túli magyar« mint olyan” – jelentette ki, hozzátéve az árnyalatnyi, de hangsúlyos különbségtételt, „határon túl élő magyarokról beszél a leendő alaptörvény is, Melbourne-től Csíkszeredáig”. Orbán kijelentette, az alkotmányozás után fog az Országgyűlés dönteni a választójogi törvényben arról, hogy a szavazati jog milyen formában kerüljön bevezetésre, de az biztos, hogy „közös a nyelvünk, a kultúránk, a származásunk”. „Hallom, amit az MSZP mond ebben az ügyben, de lényegi dolgokat eddig nem hallottam” – húzta alá a kormányfő.

A gyermekek után járó szavazati joggal kapcsolatos nemzeti konzultációs kérdés „elbukásával” kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, tudomásul veszi, hogy a válaszadók 74 százaléka szerint ez nem jár, de – mint mondta – hosszabb távon el kell azért gondolkodni azon, hogy hogyan számoljunk a jövővel. Egy jogi különlegességet is elmondott: ma 18 év a felnőtté válás alsó korhatára Magyarországon, de aki a 18. életéve betöltése előtt házasodik, az már szavazati joggal is bír.

Orbán Viktor a kisebbségek kapcsán kijelentette: a készülő alaptörvény körültekintően bánik ezzel a kérdéskörrel, tisztességesen jár el, hiszen a kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekinti. A kormányfő hozzáfűzte: ugyanez vonatkozik a vallás kérdésére is. Az alkotmány kimondja, hogy tiszteletben tartjuk a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, de tiszteli az ettől eltérő vallásokat is. Orbán Viktor hangsúlyozta: az alkotmány közösséget akar teremteni, ezt szolgálta a nemzeti konzultáció is. Az alkotmány kapcsán felmerült népszavazás kapcsán kiemelte, hogy az megosztaná az embereket, így nem valósulna meg, hogy az alaptörvény mindenki alkotmánya legyen, holott ez a cél.

„A hatályos alkotmány nem védte meg az embereket”

A dokumentumban szereplő Magyarország elnevezéssel kapcsolatos kritikákra reagálva Orbán Viktor elmondta: aki a köztársaság szót hiányolja az alaptörvényből, az tájékozatlan, abban ugyanis szerepel, hogy hazánk államformája köztársaság. A forint alkotmányban való szerepeltetésének célja pedig az, hogy világossá tegyék, a nemzeti fizetőeszköz alkotmányos védelem alatt áll – fűzte hozzá.

A miniszterelnök szerint többek között azért gyenge a mostani alkotmány, mert nem demokratikus, a népnek nem volt beleszólása annak megalkotásába. Hiányosságait eddig az Alkotmánybíróság pótolta, de jelen helyzetben a nép által megválasztott parlamenti többség irányításával készül el az alaptörvény – jelentette ki. A hatályos alkotmány további hiányosságaként említette a kormányfő, hogy az nem védte meg az embereket, illetve a nemzeti vagyont, így ki lehetett fosztani az embereket, a jövőjüket zálogba lehetett adni. Mint mondta: ezért kell szerepeltetni az alkotmányban a nemzeti vagyont, és ezen túlmenően meghatározni az államadósság maximumát. Orbán Viktor szerint a következő években is nagyon körültekintően, gyors, biztos, stabil döntéseket kell hozni ebben a kérdéskörben. Az Alkotmánybíróság jogköre kapcsán még nincs állásfoglalás – fűzte hozzá.

A miniszterelnök kiemelte: Európa számára is világos lett, hogy hazánk erőteljes politikát folytat, gazdasága stabilizálására törekszik. Mint fogalmazott: „egy gödörből mászunk kifelé”, és az EU-ban is látják ezt a folyamatot. Ez a mindennapokban még nem érzékelhető oly mértékben, ezért türelmet kér a választópolgároktól – zárta gondolatait a miniszterelnök.