Hová tűnik el évente egy kisvárosnyi gyerek?

Csak Magyarországon egy kisvárosnyi gyerek tűnik el évente – mondta Nagy Anna kormányszóvivő a budapesti rendőrszékházban tartott sajtótájékoztatón szerdán.

A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökeként kétnapos konferenciát szervez a témakörben, és hangsúlyozta: támogatni kell a családok megtartó erejét, és nem csak hangzatos mondatokkal. Hozzátette: ez lehet pénzbeni támogatás például adókedvezmények formájában, segítség ahhoz, hogy az anyák tovább maradhassanak otthon kisgyermekeikkel, vagy hogy részmunkaidőben dolgozhassanak.

Nagy Anna az iskolák szerepével kapcsolatban aláhúzta: a pedagógusoknak nemcsak a gyermekek jegyeire, hanem a lelkükre is oda kell figyelniük, és visszatartó erőnek nevezte, hogy az állam a törvény erejével kényszeríti be a gyerekeket az iskolába.

A kormányszóvivő szerint fontosak azok a civil kezdeményezések is, amelyek segítenek felkutatni a keresetteket, így figyelemre méltó, szép kezdeményezésnek nevezte a szerda esti, úgynevezett Ezer lámpás éjszakája nevű programot. Elmondta azt is, hogy 400 ezer tejesdobozra felkerül négy olyan gyermek fotója, akit régóta keresnek, továbbá étrendkiegészítő terméken is megjelenítik az eltűntek fotóját. Nagy Anna azt mondta: szeretnék elérni, hogy ez a kezdeményezés olyan széles körű legyen, mint az Egyesült Államokban.

Az eltűnt gyerekek 99 százaléka előkerül

Szőgyényi Zoltán, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi elemző-értékelő főosztályának vezetője arról beszélt, hogy 2010-ben 15 ezer eltűntet kerestek, köztük 11 ezer kiskorút. Az alezredes közlése szerint az eltűnt gyerekek 99 százaléka előkerül, jelenleg 94 kiskorú tartózkodási helyét nem ismeri a rendőrség, de közülük többről a családnak van információja. Jelenleg 1900 eltűntet tartanak nyilván, 842 a kiskorúak száma.

Szőgyényi elmondása szerint az eltűnt kiskorúak zöme gyermekintézetekből, otthonokból távozik, és viszonylag kevesen vannak, akik családból tűnnek el. Gyakori az olyan eset, amikor elvált szülők egyike elviszi a gyereket láthatásra, és nem viszi vissza. Szőgyényi Zoltán azt is elmondta, hogy számos elektronikus lánclevéllel találkoztak, amelyek gyermekek elrablásáról, szervkereskedőkről szóltak, de „a valóságtartalmuk nulla volt”.

A főosztályvezető kiemelte: a rendőrség radikálisan szeretné megújítani a körözési tevékenységet, szorosabb együttműködést akarnak kialakítani a lakossággal. Példaként említette, hogy informatikai fejlesztést hajtottak végre, ennek eredményeként két kattintással, adminisztráció nélkül nyilvánossá tehetők a körözési adatok. Hangsúlyozta: az így felszabaduló energiát a tényleges adatgyűjtésre tudják fordítani.

Szólt arról is, hogy az ORFK heteken belül csatlakozik az Európai Unió országaiban általában használt úgynevezett riasztási lánchoz, amely többek között az elrabolt és kiemelt veszélyben lévő gyermekek felkutatásában tesz gyors lépéseket, de az elfogatóparancsok, a jármű- és tárgykörözések gyors közzétételében is segítséget nyújt.

(MTI)