Kiderülhet, mikor kell szögre akasztani a talárt

A bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatárára, valamint a bírósági vezetői kinevezések felfüggesztésére vonatkozó fideszes javaslat mellett érvelt a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén a kormány képviselője, míg a szocialisták úgy értékelték: az indítvány csak arról szól, hogy a Fidesz vezette kormány az igazságszolgáltatást is maga alá akarja „gyűrni”. Az igazságügyi államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy megszűnnek majd egyes bírósági szintek.• Az ÁSZ és a felmenthetőség is terítékre kerül hétfőn

A testület az MSZP-s tagok nem szavazataival, a Jobbik tartózkodása mellett és a kormánypárti képviselők támogatásával minősítette általános vitára alkalmasnak Lázár János és Varga István múlt pénteken beterjesztett indítványát, amely szól az alaptörvénnyel összefüggésben az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyának az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötéséről – egyéves átmeneti periódust javasolva a felső korhatárt 2013. január elseje előtt betöltött érintettek tekintetében – és arról, hogy 2012. január elsejéig kinevezési moratórium lépjen életbe a bírósági vezetőkre vonatkozóan. Az előterjesztés vitája kedden kezdődhet meg a Házban.

Előterjesztőként Varga István a kinevezési moratórium kapcsán elmondta, egyelőre „elvi szinten vannak” a készülő átfogó igazságügyi reformra vonatkozó tervek, „bizonytalan például, hogy mi lesz az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal, mi lesz a fővárossal, épül-e új bíróság”, és milyen feladatok várnak a következő években a bírókra. Miután az átalakítás új feladatmegosztást és új, országosan arányos munkatervet jelent – mondta –, az új koncepció kialakulása után lesz értelme a kinevezésekről dönteni.

Nincs veszélyben a bíróságok működése

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár érvelt a javaslat átmeneti periódust biztosító szabályai mellett, a moratóriumról pedig azt mondta, hogy semmiben nem veszélyezteti a bíróságok működését, hiszen csak olyanokra vonatkozik, akiknek a helyettesítése a törvény értelmében biztosított. Előállhat az a helyzet, hogy az Országgyűlés, „mondjuk az őszi jogalkotás során”, akár a bírósági szervezeti szinteket érintő változtatásokat hoz – mondta az államtitkár, hozzátéve: méltánytalan lenne a bírókra nézve, ha megpályáznának hat évre egy olyan tisztséget, amelyet esetleg januártól megszüntet a törvényhozás.

A szocialista Bárándy Gergely azt mondta, a javaslat arról szól, hogy a kormány maga alá akarja gyűrni az igazságszolgáltatást is, a Fidesz meg akarja akadályozni, hogy a bírók válasszák meg a bírósági vezetőket annak érdekében, hogy a kormány tehesse ezt meg. Szerinte az előterjesztés ellentétes a jövő január elsejével életbe lépő alaptörvénnyel, a bírák jogállásáról szóló törvényt érintő része ugyanis felülírja azt. Rossz az, aki rosszra gondol – reagált erre Répássy Róbert, aki szerint Bárándy Gergely a kinevezésekre vonatkozó téves feltevésével kétségbe vonja, hogy a bírák függetlenek és pártatlanok.

Bárándy Gerely ezután bár kért, már nem kapott szót ismét. A zárszó elmondására előterjesztőként Varga István kapott lehetőséget a testület fideszes elnökétől, aki ezután a vitát lezártnak tekintette. A szocialista képviselő ezt nehezményezte, és szavazást kért a történtekről, a többség azonban arra voksolt, hogy nem lett volna indokolt ismét szót adni neki.

Nyolc igenre lesz szükség

Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő eseti bizottság jelöli majd az új alkotmánybírók mellett a testület elnökét is. A parlament alkotmányügyi bizottsága hétfőn terjesztette a Ház elé az Ab-tagokat jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozat módosítására tett indítványát. Eszerint megváltozik a testület neve, annak megfelelően, hogy a jövőben az Országgyűlés választja az Ab-elnököt is. Ab-elnökjelöltté az válik majd, aki a 15 tagú eseti bizottságban – amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s – legalább nyolc igen szavazatot kap.

Az eseti bizottság eddig – a hatályos alkotmánynak megfelelően – csak az Ab-tagokra tett javaslatot, fideszes képviselők azonban a közelmúltban olyan indítványt terjesztettek a Ház elé az Ab-törvény és az alkotmány módosítására, hogy az Ab már szeptember 1-jétől legyen 11 helyett 15 tagú, és ugyanekkor lépjen hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke is. A Háznak a tagokat július 31-ig kell megválasztania, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt kell választania.

Az Ab létszámának növeléséről az új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy az Ab elnökét ezután a parlament választja a testület tagjai közül; ez eddig a bírák joga volt. Bár az Ab létszáma néggyel bővül, az Ab-elnököt és -tagokat jelölő eseti bizottság – ahogyan arra a fideszes Balsai István már korábban utalt – öt alkotmánybírát jelöl majd, mert a jelenlegi 11 közül egy poszt ma is betöltetlen.

(MTI)