Kiderülhet, mikor kell szögre akasztani a talárt

A bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatárára, valamint a bírósági vezetői kinevezések felfüggesztésére vonatkozó fideszes javaslat mellett érvelt a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén a kormány képviselője, míg a szocialisták úgy értékelték: az indítvány csak arról szól, hogy a Fidesz vezette kormány az igazságszolgáltatást is maga alá akarja „gyűrni”. Az igazságügyi államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy megszűnnek majd egyes bírósági szintek.• Az ÁSZ és a felmenthetőség is terítékre kerül hétfőn

MNO
2011. 05. 23. 10:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A testület az MSZP-s tagok nem szavazataival, a Jobbik tartózkodása mellett és a kormánypárti képviselők támogatásával minősítette általános vitára alkalmasnak Lázár János és Varga István múlt pénteken beterjesztett indítványát, amely szól az alaptörvénnyel összefüggésben az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyának az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötéséről – egyéves átmeneti periódust javasolva a felső korhatárt 2013. január elseje előtt betöltött érintettek tekintetében – és arról, hogy 2012. január elsejéig kinevezési moratórium lépjen életbe a bírósági vezetőkre vonatkozóan. Az előterjesztés vitája kedden kezdődhet meg a Házban.

Előterjesztőként Varga István a kinevezési moratórium kapcsán elmondta, egyelőre „elvi szinten vannak” a készülő átfogó igazságügyi reformra vonatkozó tervek, „bizonytalan például, hogy mi lesz az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal, mi lesz a fővárossal, épül-e új bíróság”, és milyen feladatok várnak a következő években a bírókra. Miután az átalakítás új feladatmegosztást és új, országosan arányos munkatervet jelent – mondta –, az új koncepció kialakulása után lesz értelme a kinevezésekről dönteni.

Nincs veszélyben a bíróságok működése

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár érvelt a javaslat átmeneti periódust biztosító szabályai mellett, a moratóriumról pedig azt mondta, hogy semmiben nem veszélyezteti a bíróságok működését, hiszen csak olyanokra vonatkozik, akiknek a helyettesítése a törvény értelmében biztosított. Előállhat az a helyzet, hogy az Országgyűlés, „mondjuk az őszi jogalkotás során”, akár a bírósági szervezeti szinteket érintő változtatásokat hoz – mondta az államtitkár, hozzátéve: méltánytalan lenne a bírókra nézve, ha megpályáznának hat évre egy olyan tisztséget, amelyet esetleg januártól megszüntet a törvényhozás.

A szocialista Bárándy Gergely azt mondta, a javaslat arról szól, hogy a kormány maga alá akarja gyűrni az igazságszolgáltatást is, a Fidesz meg akarja akadályozni, hogy a bírók válasszák meg a bírósági vezetőket annak érdekében, hogy a kormány tehesse ezt meg. Szerinte az előterjesztés ellentétes a jövő január elsejével életbe lépő alaptörvénnyel, a bírák jogállásáról szóló törvényt érintő része ugyanis felülírja azt. Rossz az, aki rosszra gondol – reagált erre Répássy Róbert, aki szerint Bárándy Gergely a kinevezésekre vonatkozó téves feltevésével kétségbe vonja, hogy a bírák függetlenek és pártatlanok.

Bárándy Gerely ezután bár kért, már nem kapott szót ismét. A zárszó elmondására előterjesztőként Varga István kapott lehetőséget a testület fideszes elnökétől, aki ezután a vitát lezártnak tekintette. A szocialista képviselő ezt nehezményezte, és szavazást kért a történtekről, a többség azonban arra voksolt, hogy nem lett volna indokolt ismét szót adni neki.

Nyolc igenre lesz szükség

Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő eseti bizottság jelöli majd az új alkotmánybírók mellett a testület elnökét is. A parlament alkotmányügyi bizottsága hétfőn terjesztette a Ház elé az Ab-tagokat jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozat módosítására tett indítványát. Eszerint megváltozik a testület neve, annak megfelelően, hogy a jövőben az Országgyűlés választja az Ab-elnököt is. Ab-elnökjelöltté az válik majd, aki a 15 tagú eseti bizottságban – amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s – legalább nyolc igen szavazatot kap.

Az eseti bizottság eddig – a hatályos alkotmánynak megfelelően – csak az Ab-tagokra tett javaslatot, fideszes képviselők azonban a közelmúltban olyan indítványt terjesztettek a Ház elé az Ab-törvény és az alkotmány módosítására, hogy az Ab már szeptember 1-jétől legyen 11 helyett 15 tagú, és ugyanekkor lépjen hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke is. A Háznak a tagokat július 31-ig kell megválasztania, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt kell választania.

Az Ab létszámának növeléséről az új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy az Ab elnökét ezután a parlament választja a testület tagjai közül; ez eddig a bírák joga volt. Bár az Ab létszáma néggyel bővül, az Ab-elnököt és -tagokat jelölő eseti bizottság – ahogyan arra a fideszes Balsai István már korábban utalt – öt alkotmánybírát jelöl majd, mert a jelenlegi 11 közül egy poszt ma is betöltetlen.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.