Az innovációban és a változtatásban való gondolkozás mindenképpen összefügg és a Semmelweis-terv is ezen az elven nyugszik – mondta el Szócska. Hol van itt tőke az innovációhoz? – tette föl a kérdést az államtitkár. Szócska szerint a rendelők felújítása során nagy hátrányt okozott, hogy nem központosított módon szerelték föl a rendelőket, így egymással nem kompatibilis rendszerek működnek egymás mellett. Egészségügyi fejlesztésekre 400 milliárd forint állt rendelkezésre, amiből 2010-re 280 milliárdot költöttek el, és a jövőbeli fejlesztéseknél a korábbiakkal szemben új szempontok lesznek – tette hozzá.
Pótolni kell a kieső munkaerőt
Szócska rámutatott arra, hogy a válság során felismerték, hogy az intézményközpontúság túlságosan költséges, és új irányokra van szükség az ellátás területén. Az alapellátást képessé kell tenni a diagnosztikára, így a teljes rendszer logisztikáját újra kell gondolni – tette hozzá. Rámutatott arra is, hogy Európában a következő években egymillió fős szakdolgozói hiány várható, a technológiának segítenie kell abban, hogy ezt valahogy pótoljuk.
Szócska szerint az informatikai megoldások elterjedése várható, amelyből hazánk nem maradhat ki. A Semmelweis-terv az ellátási modellek innovációjában gondolkozik, azon kell dolgoznunk, hogy a finanszírozási környezet is erre épüljön – mutatott rá az államtitkár.
Az uniós trendek kapcsán kijelentette, hogy a célok szerint két évvel szeretnék meghosszabbítani az egészségben eltöltött évek számát, amire vélhetőleg elég forrást is biztosítanak majd. Szócska kijelentette, hogy egy rendszerstratégia mentén kívánnak beavatkozni a rendszerbe. A gazdasági válság kényszerítő ereje mindenképpen támogatni fogja az innovációt – vélte. Az államtitkár szerint az uniós lehetőségekben hazánk abszolút partner.
Megújult a MAG Zrt.
Az elmúlt egy év gyötrelmes időszakát követően sikerült felgyorsítani az innovációs kifizetéseket – mondta el Barta E. Az Új Széchenyi-tervben az innováció egy kitörési pont – tette hozzá. Terveik között szerepel, hogy a pályázatok rövidebb bírálati idő alá essenek, valamint szeretnék eltörölni a többszörös hiánypótlás rendszerét – hangsúlyozta a MAG első embere. Barta E. elmondta, hogy a MAG Zrt. az ügyfelekkel való partneri kapcsolat erősítését, az eljárásrendek egyszerűsítését helyezte a középpontba.
Az átvilágítás során azt látjuk, hogy a cél és az eszköz összekeveredett, sokan az innovációt arra használták, hogy forrásokhoz jussanak – mutatott rá. Barta E. elmondta, hogy az elmúlt öt évben 450 milliárd forint ment ki, nem lehet azt mondani, hogy nincsen elég innovációs pénz. Az államnak segítenie kell az innovációs folyamatokat, az ország nincsen abban a helyzetben, hogy ekkora forrásokat rosszul használjon föl – tette hozzá. A kormányzat dolgozik azon, hogy újabb pályázatokat írjon ki, de ebben szükséges a vállalkozások véleménye is – hangsúlyozta Barta E.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.