Sorsdöntő napok: „véget ért a kollektív felejtés korszaka”

Ha megvalósul az itt élő népek kölcsönös tisztelete, akkor Közép-Európa a jövő régiója lehet – mondta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a „Horvátország története” című könyv pénteki bemutatóján. A magyarországi horvát nagykövet szerint nagyon sokat tettünk azért, hogy szomszédunk minél jobban megismerje az Európai Uniót, míg Glatz Ferenc szerint sorsdöntő napokat élnek a horvátok.

Személyesen is kötődöm a most megjelent műhöz, részben apai ágon – kezdte előadását Navracsics. A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy 70 évet váratott magára ennek a könyvnek a megírása, mivel ennyi ideje nem jelent meg tudományos igényű monográfiai a horvátokról. A kollektív felejtés korszaka véget ért, egyre jobban kezdjük fölfedezni a környező népek történetét – tette hozzá.

Navracsics szerint az igazi határokat valójában a különféle nyelvek jelölik ki és azoknak a kölcsönös ismerete. „Ez az a munka, amivel igazából közelebb kerülhet egymáshoz a két nép”. 800 évig éltünk együtt és csupán 90-et külön, arról sem tudunk sokat, hogyan is látjuk valójában egymást – mondta a miniszter. Közép-Európa a jövő régiója, főleg akkor, ha megvalósul az itt élő népek közös tisztelete – vélte a politikus. Navracsics szerint a két nemzet kiemelkedő kapcsolattal bír egymás iránt és az ilyen munkák csak erősítik, hogy egymás barátai legyünk.

A magyarok a legjobb barátaink

Csak kölcsönös félelem nélkül haladhatunk egymás felé – hangsúlyozta Ivan Bandic, Horvátország hazánkba delegált nagykövete. A diplomata úgy látja, sokan elfelejtették, hogy a két nép 800 évig élt együtt. „Nincsenek jobb barátaink a magyaroknál, amelyet rengeteg dolog igazol vissza.” Magyarország sokkal közelebb hozta az Európai Uniót a horvátoknak, mint más nemzet – tette hozzá. Bandic szerint ez a könyv egy újabb kocka a régió gazdagodásának a falában.

Horvátország számára sorsdöntőek a mostani hetek, mivel most dőlhet el az ország csatlakozása az EU-hoz – mondta Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke. A történész szerint beteljesedhetett a 8. század óta lévő irányzat a horvát történelemben, miszerint a cél a teljes nyugati integráció. A könyv arra hívja föl a figyelmet, hogy a horvát és a magyar nép érdekközösségben van – tette hozzá. Glatz rámutatott arra is, hogy az új Kárpát-medencei politika alapja lehet, hogy odafigyelünk a körülöttünk élő népekre.

Azzal a szándékkal írtam meg a művet, hogy a magyaroknak minél jobban bemutassam a horvátok történetét – nyilatkozta Sokcsevits Dénes, a könyv írója. 1918 után leereszkedett egy vasfüggöny a Dráva vonalán, amely mostanra kezd egyre inkább eltűnni. „A könyv hozzájárulhat ahhoz, hogy a két nép minél jobban megismerje egymást.”