Vita a nyugdíjról: ennyi rokkantat nem bír el az ország

Az állampolgárok mely körét és milyen módon érinti a kormányoldal nyugdíjakra vonatkozó alkotmánymódosítási javaslata? – erről vitázott egymással a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában az öt parlamenti párt képviselője vasárnap este.

MNO
2011. 05. 23. 9:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fidesz szerint kizárólag rendvédelmi dolgozókra vonatkozna az új szabályozás, a KDNP szerint még korai konkrét érintettekről beszélni, csupán keretszabályozásról lévén szó. Az ellenzék úgy látja: a kormányoldal lebontja a szociális jogállamot, emberek százezreinek megélhetését veszélyezteti, illetve rombolja az emberek nyugdíjrendszerbe vetett bizalmát. A kormányoldal szerint a lépésekre a görög és portugál „út” elkerülése végett és versenyképességünk megőrzése érdekében is szükség van.

A kormányoldal nyugdíjcélú alkotmánymódosítása kifejezetten a rendvédelmi dolgozókra vonatkozik majd; bányászokra, vegyészekre, művészekre és egyéb korkedvezménnyel nyugdíjba vonultakra nem – így reagált Talabér Márta fideszes képviselő az MSZP-s Harangozó Tamás vitaindítójára, miszerint a parlament előtt fekvő alkotmánymódosítás nemcsak a rendvédelmi szervek kedvezményesen nyugdíjba vonult tagjairól szól, hanem minden korkedvezményes, korengedményes és rokkantsági nyugdíjas nyugdíjának elvételét, csökkentését vagy szociális ellátássá alakítását is lehetővé teszi.

Az ellenzéki politikus hozzátette: arra, hogy ez mégsem így lesz, egyedül „Lázár János napirend előtti megszólalását kapjuk garanciául”, amit az utóbbi időszak politizálása alapján az MSZP-s képviselő „nem tekintene garanciának”.

Felül kell vizsgálni, kik a valóban rokkantak

Talabér Márta a rokkantsági nyugdíjban részesülők kapcsán megismételte: felül kell vizsgálni, kik a valóban rokkantak az effajta nyugdíjellátásban részesülők közül, „ki pedig korrupció gyanánt” került a rendszerbe. Mint mondta: a környezetünkben is ismerünk olyan rokkantsági nyugdíjasokat, akik valójában nem rokkantak. „Ma Magyarországon kétszer annyian részesülnek rokkantsági ellátásban, mint a környező államokban, ezt pedig az ország nem bírja el” – tette hozzá a Fidesz képviselője.

Sneider Tamás, a Jobbik képviselője kijelentette: a kormánypártok alkotmánymódosítása „egyértelműen 613 ezer emberről szól, ennyi ember nyugdíját veszélyeztetik”; éppen ezért több módosító javaslatot is beterjesztettek, és kíváncsian várják, hogyan reagál a Fidesz ezekre a keddi parlamenti vitában. Megjegyezte: pártja szerint 22 ezer özvegyi nyugdíjban részesülőt is érint a kormányzat módosítási terve.

Vágó Gábor az LMP részéről emlékeztetett: a választásokat megelőzően Schmitt Pál mostani köztársasági elnök a Fidesz részéről a „nyugdíjak garanciáját ígérte”, ezt pedig most a kormánypártok elveszik. A politikus szerint a Fidesz lépésről lépésre lebontja a szociális államot. Az új alkotmányban ennek garanciái már nincsenek is benne, de a kormánypártok a most hatályos alkotmányból is ki akarják venni ezeket a garanciákat, azért, hogy „fél év alatt is tovább lehessen rombolni a szociális államot” – hangoztatta Vágó Gábor. Emellett a kormány úgy kezdett a nyugdíjrendszer reformjához – többek között a magán-nyugdíjpénztári rendszer szétrombolásával –, „hogy egy darab koncepció nincsen, nincs stratégia” – mondta az LMP-s képviselő. Mint mondta: nem látszik, hogyan lehet olyan nyugdíjrendszert létrehozni, amely az egész társadalom bizalmát élvezi, túl a politikai elit szándékain. „Ahogy Önök hetente, havonta változtatnak rajta, az csak ront az emberek bizalmán” – tette hozzá Vágó Gábor.

A politikus kifejtette: pártja letett egy határozati javaslatot a parlament asztalára, amely megmutatja a kérdés kezelésének jogállami kereteit. Emellett gazdasági számításokkal is meg kellene alapozni a reformot – fűzte hozzá. Nem csak arra kellene figyelni, mennyi pénz jön be rövid távon az intézkedésekből. Arra is figyelni kellene, hogy milyen hatása lesz annak, ha félmillióan kikerülnek a munkaerőpiacra, miközben most is katasztrofálisak a munkanélküliségi adatok.

„Az ésszerűség és méltányosság mentén”

Kicsit előre hozottnak érzi a vitát, amelyben konkrét társadalmi csoportokat is megneveznek, mint akiket hátrányosan vagy előnyösen érint a nyugdíjak ügyében tett kormánypárti alkotmánymódosítás; ez ugyanis nem a nyugdíjtörvényekről és nem is a szociális ellátásokról szól – védte meg a kormányzati álláspontot Aradszki András, a KDNP képviselője. A módosítás mindössze az alkotmányos hátteret teremti meg ahhoz, hogy „az ésszerűség és méltányosság mentén” sikerüljön átalakítani a nyugdíjrendszert.

Ezzel pedig minden parlamenti párt saját programjában is egyetértett, még a Fidesz–KDNP kormányra kerülése előtt – tette hozzá, megjegyezve: Draskovics Tibor is próbált igazságügyi miniszterként tárgyalni a rendvédelmi dolgozókkal a szolgálati nyugdíjak rendszerének átalakításáról.

A Fidesz–KDNP ígéreteiben pedig igenis meg lehet bízni, ha nyugdíjról van szó – tette hozzá Aradszki András, mondván: a választási kampányban megígérték, hogy a nők negyvenéves munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, ez pedig maximálisan teljesült is.

Talabér Márta (Fidesz) az eddigi vitához hozzáfűzte: meg kellene állapodni abban, hogy a nyugdíj célja ellátásban részesíteni azokat az idős embereket, akik már nem munkaképesek. „Amiről mi most beszélgetünk, az viszont 42-57 éves korú embereket érint, akik zömében most is munkaképesek; azonban sok esetben 200 ezer forint feletti jövedelmet vesznek fel, emellett pedig tovább dolgoznak” – mondta a fideszes képviselő, megjegyezve: a javaslatuk a nyugdíjasok mintegy 82 százalékának biztos megerősítést jelent. A fiatal, munkaképes embereket pedig szeretnék visszahozni a munkaerőpiacra; ugyanezt szeretnék tenni azon rokkantak esetében is, akik képesek valamiféle munkavégzésre.

Jobbik: nincs szükség alkotmánymódosításra

A Jobbik képviselője szerint „valóban elképesztő”, hogy 25-35 évet ledolgozott személyektől kívánják elvenni a kormánypártok a nyugdíjat, miközben „ismert, hogy vannak olyan társadalmi rétegek”, ahol tömeges mértékben rokkantosították magukat személyek, elsősorban a cigánytelepeken élők; „számos példával lehet bizonyítani, hogy egyes telepeken minden harmadik személy le van rokkantosítva” – mondta Sneider Tamás.

Ahhoz, hogy a rokkantsági nyugdíjjal való visszaéléseket meg lehessen szüntetni, nem is kellene alkotmányt módosítani – a hatályos törvények is elegendők ehhez, hiszen zömmel öt évre kapják a rokkantsági nyugdíjat az érintettek, a véglegesen ilyen juttatást kapók száma rendkívül csekély.

Aradszki András, a KDNP képviselője egy becslésre hivatkozott, amely szerint 100-120 ezer főre tehető azok száma, akik vélhetően korrupcióval vagy helytelen szakvélemény alapján lettek rokkantsági nyugdíjasok; hogy konkrétan hány ilyen személy van, majd a felülvizsgálatok döntik el. A jobbikos Sneider Tamás minderre úgy reagált: elképzelhetetlen, hogy ennyi csaló volna a rendszerben; tízezres nagyságrendben valószínű, de 120 ezer fő „abszolút elképzelhetetlen”.

Visszamenőlegesen nem lehet nyugdíjat, törvényesen szerzett jogot elvenni az emberektől – reagált a vitában elhangzottakra Harangozó Tamás az MSZP részéről. Hozzátette: a kormánypártok alkotmánymódosítási javaslatának nem lehet más sorsa, mint hogy visszavonják. Feltette a kérdést: megérdemli-e egy tűzoltó, egy rendőr, vagy az atomerőműben sugárdózist kapó ember, hogy a más típusú munkát végző emberekhez képest kedvezményesebb feltételekkel menjen nyugdíjba? „Az MSZP szerint igen” – mondta Harangozó Tamás.

Ha pedig módosítani kívánnak ezen a kormánypártok, azt csakis a jövőre vonatkoztatva tehetik – tette hozzá a politikus. Kijelentette: a Fidesz módosítása által érintett emberek az egész életüket és a családjuk életét egy kiszámítható, törvényesen szerzett juttatásra építették fel. „Egyszerűen nem értem meg, hogy a Fidesz képviselői nem értik: emberek tízezreinek, százezreinek élete mehet tönkre egy tollvonással. Hogy törlesztőrészletek fizetése, gyermekek megélhetése múlhat ezen; hogy egyik napról a másikra nem lehet így bánni emberekkel” – mondta a szocialista politikus.

A versenyképesség a kulcsszó

Aradszki András (KDNP) megismételte: az alkotmánymódosítás arról szól, hogy az Országgyűlésnek lehetősége legyen a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára azon elvek mentén, amelyeket korábban Talabér Márta sorolt.

Hozzátette: a nyugdíjrendszer átalakításának ügye – nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte – végső soron arról szól, hogy a jóléti állam eszközei megtartása mellett is versenyképesek legyünk a feltörekvő piacokkal. „Hogy ebben mindenkinek meg kell hozni az áldozatot, az nyilvánvaló. Ahogy az is, hogy 57 éves korig az emberek munkaképesek” – szögezte le a KDNP-s politikus.

Talabér Márta (Fidesz) a kérdésre, hogy hol foglalkoztatják majd a nyugdíjrendszerből visszatéríteni kívánt személyeket, azt mondta: egyfelől a közmunkaprogramokban, ha csak arra alkalmas az illető. Másfelől pedig az ellátásban részesülők nagy része jelenleg is dolgozik mellékesen, folytat kereső tevékenységet, tehát ők megtalálják a munkalehetőséget maguknak.

Hozzáfűzte: a kormányoldal lépései azt a célt szolgálják, hogy Magyarországot megóvják attól, hogy Görögország vagy Portugália helyzetébe kerüljön. A végső cél, hogy a gazdaság beinduljon, és túl legyen végre a társadalom a mostani nehéz időszakon – zárta a vitát a Fidesz képviselője a Heti Hírmondó stúdiójában.

(Duna Televízió)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.