A Fidesz szerint kizárólag rendvédelmi dolgozókra vonatkozna az új szabályozás, a KDNP szerint még korai konkrét érintettekről beszélni, csupán keretszabályozásról lévén szó. Az ellenzék úgy látja: a kormányoldal lebontja a szociális jogállamot, emberek százezreinek megélhetését veszélyezteti, illetve rombolja az emberek nyugdíjrendszerbe vetett bizalmát. A kormányoldal szerint a lépésekre a görög és portugál „út” elkerülése végett és versenyképességünk megőrzése érdekében is szükség van.
A kormányoldal nyugdíjcélú alkotmánymódosítása kifejezetten a rendvédelmi dolgozókra vonatkozik majd; bányászokra, vegyészekre, művészekre és egyéb korkedvezménnyel nyugdíjba vonultakra nem – így reagált Talabér Márta fideszes képviselő az MSZP-s Harangozó Tamás vitaindítójára, miszerint a parlament előtt fekvő alkotmánymódosítás nemcsak a rendvédelmi szervek kedvezményesen nyugdíjba vonult tagjairól szól, hanem minden korkedvezményes, korengedményes és rokkantsági nyugdíjas nyugdíjának elvételét, csökkentését vagy szociális ellátássá alakítását is lehetővé teszi.
Az ellenzéki politikus hozzátette: arra, hogy ez mégsem így lesz, egyedül „Lázár János napirend előtti megszólalását kapjuk garanciául”, amit az utóbbi időszak politizálása alapján az MSZP-s képviselő „nem tekintene garanciának”.
Felül kell vizsgálni, kik a valóban rokkantak
Talabér Márta a rokkantsági nyugdíjban részesülők kapcsán megismételte: felül kell vizsgálni, kik a valóban rokkantak az effajta nyugdíjellátásban részesülők közül, „ki pedig korrupció gyanánt” került a rendszerbe. Mint mondta: a környezetünkben is ismerünk olyan rokkantsági nyugdíjasokat, akik valójában nem rokkantak. „Ma Magyarországon kétszer annyian részesülnek rokkantsági ellátásban, mint a környező államokban, ezt pedig az ország nem bírja el” – tette hozzá a Fidesz képviselője.
Sneider Tamás, a Jobbik képviselője kijelentette: a kormánypártok alkotmánymódosítása „egyértelműen 613 ezer emberről szól, ennyi ember nyugdíját veszélyeztetik”; éppen ezért több módosító javaslatot is beterjesztettek, és kíváncsian várják, hogyan reagál a Fidesz ezekre a keddi parlamenti vitában. Megjegyezte: pártja szerint 22 ezer özvegyi nyugdíjban részesülőt is érint a kormányzat módosítási terve.
Vágó Gábor az LMP részéről emlékeztetett: a választásokat megelőzően Schmitt Pál mostani köztársasági elnök a Fidesz részéről a „nyugdíjak garanciáját ígérte”, ezt pedig most a kormánypártok elveszik. A politikus szerint a Fidesz lépésről lépésre lebontja a szociális államot. Az új alkotmányban ennek garanciái már nincsenek is benne, de a kormánypártok a most hatályos alkotmányból is ki akarják venni ezeket a garanciákat, azért, hogy „fél év alatt is tovább lehessen rombolni a szociális államot” – hangoztatta Vágó Gábor. Emellett a kormány úgy kezdett a nyugdíjrendszer reformjához – többek között a magán-nyugdíjpénztári rendszer szétrombolásával –, „hogy egy darab koncepció nincsen, nincs stratégia” – mondta az LMP-s képviselő. Mint mondta: nem látszik, hogyan lehet olyan nyugdíjrendszert létrehozni, amely az egész társadalom bizalmát élvezi, túl a politikai elit szándékain. „Ahogy Önök hetente, havonta változtatnak rajta, az csak ront az emberek bizalmán” – tette hozzá Vágó Gábor.
A politikus kifejtette: pártja letett egy határozati javaslatot a parlament asztalára, amely megmutatja a kérdés kezelésének jogállami kereteit. Emellett gazdasági számításokkal is meg kellene alapozni a reformot – fűzte hozzá. Nem csak arra kellene figyelni, mennyi pénz jön be rövid távon az intézkedésekből. Arra is figyelni kellene, hogy milyen hatása lesz annak, ha félmillióan kikerülnek a munkaerőpiacra, miközben most is katasztrofálisak a munkanélküliségi adatok.
„Az ésszerűség és méltányosság mentén”
Kicsit előre hozottnak érzi a vitát, amelyben konkrét társadalmi csoportokat is megneveznek, mint akiket hátrányosan vagy előnyösen érint a nyugdíjak ügyében tett kormánypárti alkotmánymódosítás; ez ugyanis nem a nyugdíjtörvényekről és nem is a szociális ellátásokról szól – védte meg a kormányzati álláspontot Aradszki András, a KDNP képviselője. A módosítás mindössze az alkotmányos hátteret teremti meg ahhoz, hogy „az ésszerűség és méltányosság mentén” sikerüljön átalakítani a nyugdíjrendszert.
Ezzel pedig minden parlamenti párt saját programjában is egyetértett, még a Fidesz–KDNP kormányra kerülése előtt – tette hozzá, megjegyezve: Draskovics Tibor is próbált igazságügyi miniszterként tárgyalni a rendvédelmi dolgozókkal a szolgálati nyugdíjak rendszerének átalakításáról.
A Fidesz–KDNP ígéreteiben pedig igenis meg lehet bízni, ha nyugdíjról van szó – tette hozzá Aradszki András, mondván: a választási kampányban megígérték, hogy a nők negyvenéves munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, ez pedig maximálisan teljesült is.
Talabér Márta (Fidesz) az eddigi vitához hozzáfűzte: meg kellene állapodni abban, hogy a nyugdíj célja ellátásban részesíteni azokat az idős embereket, akik már nem munkaképesek. „Amiről mi most beszélgetünk, az viszont 42-57 éves korú embereket érint, akik zömében most is munkaképesek; azonban sok esetben 200 ezer forint feletti jövedelmet vesznek fel, emellett pedig tovább dolgoznak” – mondta a fideszes képviselő, megjegyezve: a javaslatuk a nyugdíjasok mintegy 82 százalékának biztos megerősítést jelent. A fiatal, munkaképes embereket pedig szeretnék visszahozni a munkaerőpiacra; ugyanezt szeretnék tenni azon rokkantak esetében is, akik képesek valamiféle munkavégzésre.
Jobbik: nincs szükség alkotmánymódosításra
A Jobbik képviselője szerint „valóban elképesztő”, hogy 25-35 évet ledolgozott személyektől kívánják elvenni a kormánypártok a nyugdíjat, miközben „ismert, hogy vannak olyan társadalmi rétegek”, ahol tömeges mértékben rokkantosították magukat személyek, elsősorban a cigánytelepeken élők; „számos példával lehet bizonyítani, hogy egyes telepeken minden harmadik személy le van rokkantosítva” – mondta Sneider Tamás.
Ahhoz, hogy a rokkantsági nyugdíjjal való visszaéléseket meg lehessen szüntetni, nem is kellene alkotmányt módosítani – a hatályos törvények is elegendők ehhez, hiszen zömmel öt évre kapják a rokkantsági nyugdíjat az érintettek, a véglegesen ilyen juttatást kapók száma rendkívül csekély.
Aradszki András, a KDNP képviselője egy becslésre hivatkozott, amely szerint 100-120 ezer főre tehető azok száma, akik vélhetően korrupcióval vagy helytelen szakvélemény alapján lettek rokkantsági nyugdíjasok; hogy konkrétan hány ilyen személy van, majd a felülvizsgálatok döntik el. A jobbikos Sneider Tamás minderre úgy reagált: elképzelhetetlen, hogy ennyi csaló volna a rendszerben; tízezres nagyságrendben valószínű, de 120 ezer fő „abszolút elképzelhetetlen”.
Visszamenőlegesen nem lehet nyugdíjat, törvényesen szerzett jogot elvenni az emberektől – reagált a vitában elhangzottakra Harangozó Tamás az MSZP részéről. Hozzátette: a kormánypártok alkotmánymódosítási javaslatának nem lehet más sorsa, mint hogy visszavonják. Feltette a kérdést: megérdemli-e egy tűzoltó, egy rendőr, vagy az atomerőműben sugárdózist kapó ember, hogy a más típusú munkát végző emberekhez képest kedvezményesebb feltételekkel menjen nyugdíjba? „Az MSZP szerint igen” – mondta Harangozó Tamás.
Ha pedig módosítani kívánnak ezen a kormánypártok, azt csakis a jövőre vonatkoztatva tehetik – tette hozzá a politikus. Kijelentette: a Fidesz módosítása által érintett emberek az egész életüket és a családjuk életét egy kiszámítható, törvényesen szerzett juttatásra építették fel. „Egyszerűen nem értem meg, hogy a Fidesz képviselői nem értik: emberek tízezreinek, százezreinek élete mehet tönkre egy tollvonással. Hogy törlesztőrészletek fizetése, gyermekek megélhetése múlhat ezen; hogy egyik napról a másikra nem lehet így bánni emberekkel” – mondta a szocialista politikus.
A versenyképesség a kulcsszó
Aradszki András (KDNP) megismételte: az alkotmánymódosítás arról szól, hogy az Országgyűlésnek lehetősége legyen a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára azon elvek mentén, amelyeket korábban Talabér Márta sorolt.
Hozzátette: a nyugdíjrendszer átalakításának ügye – nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte – végső soron arról szól, hogy a jóléti állam eszközei megtartása mellett is versenyképesek legyünk a feltörekvő piacokkal. „Hogy ebben mindenkinek meg kell hozni az áldozatot, az nyilvánvaló. Ahogy az is, hogy 57 éves korig az emberek munkaképesek” – szögezte le a KDNP-s politikus.
Talabér Márta (Fidesz) a kérdésre, hogy hol foglalkoztatják majd a nyugdíjrendszerből visszatéríteni kívánt személyeket, azt mondta: egyfelől a közmunkaprogramokban, ha csak arra alkalmas az illető. Másfelől pedig az ellátásban részesülők nagy része jelenleg is dolgozik mellékesen, folytat kereső tevékenységet, tehát ők megtalálják a munkalehetőséget maguknak.
Hozzáfűzte: a kormányoldal lépései azt a célt szolgálják, hogy Magyarországot megóvják attól, hogy Görögország vagy Portugália helyzetébe kerüljön. A végső cél, hogy a gazdaság beinduljon, és túl legyen végre a társadalom a mostani nehéz időszakon – zárta a vitát a Fidesz képviselője a Heti Hírmondó stúdiójában.
(Duna Televízió)
nyár
Háromezres órabért is megcsíphetnek a diákmunkások
