Lázár János, Balsai István és Talabér Márta javaslatáról az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntött a Ház; az MTI összesítése szerint a kormánypárti képviselőkön kívül csak a független Pősze Lajos támogatta azt.
Az indítvánnyal kapcsolatban Lázár János korábban azt hangsúlyozta: az az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.
Szijjártó Péter az MTI-nek szombaton elmondta: azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd.
Az indítvánnyal kapcsolatban Lázár János korábban azt hangsúlyozta: az az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik, „bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem”. Mint mondta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős, munkaképes ember ellátására, akik hozzájárulhatnának az ország biztonságához.
A Fidesz frakcióvezetője közölte: céljuk, hogy az alkotmány tegye lehetővé, hogy a nyugdíjas, de korhatár alatti rendészeti dolgozók visszatérjenek a munkaerőpiacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot azért a pénzért cserébe, amit jelenleg kapnak. Elmondta továbbá: azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.
15 tagú lesz az Ab
Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (Ab), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke. Az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 99 ellenében elfogadta a fideszes Balsai István, Lázár János és Talabér Márta alkotmánymódosító indítványát. A változtatás értelmében a Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.
Az Ab létszámának növeléséről a jövő év január elsején hatályba lépő új alaptörvény rendelkezett, a mostani döntés nyomán azonban már idén szeptembertől 15 fős lesz az Ab, amelynek elnökét első ízben választhatja a parlament (ez eddig a bírák joga volt). A most elfogadott változtatás értelmében azonban már idén szeptembertől 15 fős lesz az Ab, amit az előterjesztők azzal indokoltak, hogy a kibővített létszámmal működő testület az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát ledolgozhassa, és minél rövidebb időn belül elbírálja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt a testülettől.
A hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás arról is rendelkezik, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik. A következő elnök személyére a hatályos alkotmányban az Ab-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kell majd alkalmazni, vagyis személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot.
Az Ab tagjainak megválasztásához továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az új alkotmánybírákat és az elnököt kilenc helyett – ahogy az alaptörvényben is szerepel – tizenkét évre választják meg. Az Ab hivatalban levő tagjainak megbízatását az alkotmánymódosítás nem érinti.
Eseti bizottság a gyöngyöspatai események feltárására
Az Országgyűlés eseti bizottságot állított fel a gyöngyöspatai események feltárására, illetve az úgynevezett egyenruhás bűnözés felszámolásának elősegítésére. A parlament 253 igen szavazattal, 96 nem ellenében fogadta el a testület létrehozásáról szóló fideszes javaslatot. A Ház döntése értelmében az eseti bizottság egyebek mellett vizsgálhatja, hogy az ellenzéki pártok részt vettek-e az ország közrendjének, köznyugalmának megzavarásában, illetve a parlamenti képviselőket milyen felelősség terheli a Heves megyei településen történtekért.
A testület feltárná például, kik és milyen támogatással állítják be magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartónak, de megvizsgálnák a gyöngyöspatai romák „húsvéti utaztatásának” körülményeit, illetve, hogy kinek az érdekében állhatott a „nem létező polgárháborús helyzetről” tájékoztatnia a nemzetközi sajtót. A testület vizsgálná továbbá, milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field amerikai üzletember.
A bizottság emellett javaslatot tesz a működő jogellenes csoportok törvényes felszámolása érdekében, illetve munkájáról – megbízatásának kezdetétől számított mintegy öt hónapon belül – jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A testületben tizenhárom, érvényes „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkező parlamenti képviselő kap helyet, akik közül öt személyt a Fidesz jelöl, míg a KDNP, az MSZP és a Jobbik további 2-2 tagot, az LMP pedig egy főt jelölhet, a fennmaradó egy helyre pedig független képviselő kerül. Az eseti bizottság elnökét a Fidesz adja, az alelnököket a KDNP és az MSZP padsoraiból jelölik.
A fideszes Kocsis Máté és Németh Szilárd a testület felállítását szorgalmazó javaslatát korábban azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban az ország több pontján, köztük a Heves megyei Gyöngyöspatán is a közbiztonságra, közrendre, az ott élő emberekre, valamint az anyagi javakra veszélyt jelentő helyzet alakult ki, amit a hatóságok előtt részben tisztázatlan hátterű és motivációjú személyek és csoportok idéztek elő. Hozzátették: a Fidesz a nemzeti együttműködés programjában világossá tette, hogy a törvényes erőszak joga és lehetősége kizárólag az államot illeti meg, kényszer alkalmazására kizárólag állami szervek jogosultak.
Az eseti bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló országgyűlési határozat közzétételekor kezdődik, és a parlament számára készülő jelentése benyújtásáig, de legfeljebb 150 napig tart. A testület munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles rendelkezésre bocsátani, illetve köteles a bizottság előtt megjelenni. A testület tagjai munkájukért nem kapnak díjazást.
Az MVM-nek kell létrehoznia a gáztőzsdét
A Magyar Villamos Művek (MVM) csoportnak kell létrehoznia a gáztőzsdét, az áram árába pedig kilowattóránként 1,20 forintos kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjat kell beépíteni a parlament által hétfőn elfogadott törvénymódosító javaslat szerint. A Ház az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvénnyel együtt módosította hétfőn a gáz- és a villamosenergia-törvényt. Ez utóbbiban a hővel kapcsoltan áramot termelő, 50 megawatt feletti teljesítményű erőműveket kizárják a további támogatásból. Az egyik ilyen erőmű a budapesti távfűtéses háztartások nagy részét ellátó Budapesti Erőmű. A gáztőzsdét 2013. január 1-jétől kell üzemeltetni.
Csak az alapdíjat kapja majd
Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében az egyéb állami vezetőkhöz hasonlóan a miniszterelnöki biztos is csak képviselői alapdíját veheti majd fel, ha parlamenti képviselő is egyben. A Ház 245 igen szavazattal, illetve 33 tartózkodás mellett mellett fogadta el a fideszes Szijjártó Péter és Ágh Péter erre vonatkozó indítványának kétharmados többséget igénylő részeit, míg a további rendelkezéseket 247 képviselő támogatta, ugyancsak 33 tartózkodással kísérve. A javaslat februári benyújtásakor Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője azt közölte az MTI-vel, hogy bár a törvényhozás tavaly a kormány tagjairól és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben létrehozta a miniszterelnöki biztos intézményét, a vagyonnyilatkozatok leadásával egy időben kiderült, hogy a többi állami vezetői tisztségtől eltérően a parlament nem szabályozta az országgyűlési képviselői és a miniszterelnöki biztosi javadalmazások egymáshoz való viszonyát. Jelenleg csak Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője tölt be egyszerre miniszterelnöki biztosi és országgyűlési képviselői tisztséget is.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
