A Kormany.hu oldalon olvasható tervezet szerint változik a rendkívüli munkavégzés kifizetése, a szabadság kiadása, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, és megszűnnek a felmondási tilalmak is. Azt egyelőre nem tudni, mikortól lesz hatályos az új munka törvénykönyve, a tervezetben ezzel kapcsolatban az olvasható, hogy a törvény hatályba lépéséről külön törvény rendelkezik. A kormány a javaslatot még nem tárgyalta.
A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig – ellentétben az eddigi 15, illetve 30 napos szabállyal – a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik.
A felmondási idő rendes felmondás esetén legalább 30 nap, míg a jelenlegi jogszabály szerint ez maximum egy év is lehet. A törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést. Újdonság az is, hogy a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással is megszüntetheti három esetben: felszámolási vagy csődeljárás időtartama alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkaadó a rendes felmondást csak a határozott idejű szerződésnél köteles indokolni, a határozatlannál nem.
Rendkívüli helyett azonnali felmondás
A jelenlegi szabályok szerint rendes felmondással csak határozatlan idejű munkaviszonyt lehet megszüntetni. Az új Mt.-ben már nem szerepelne az a most meglévő rendelkezés, amely szerint a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a a nyugdíjba vonulásig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. A rendkívüli felmondás intézménye helyett az azonnali hatályú felmondást vezetné be az új törvénykönyv. Az indoklás szerint a javaslat mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
„A hatályon kívül helyezés indoka az, hogy a szabályozás nem érte el a célját” – olvasható a tervezetben.
Öt napot egyben kell kiadni
Módosul a szabadság kiadása is: a tervek szerint egybefüggően legalább 10 munkanapot kell kiadni eltérő megállapodás hiányában. A munkáltató évente öt munkanap szabadságot – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
Ha a parlament is elfogadja az előterjesztést, akkor megszűnik az úgynevezett műszakpótlék, és változik a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel előírja a bérpótlék fizetésének kötelezettségét. Az új Mt. rögzítené, hogy a kormány rendeletben határozza meg a kötelező legkisebb munkabér összegét – ezt évente felül kell vizsgálni – és hatályát. A döntés során mérlegelni kell a munkabérek országos szintjét, a létfenntartási költségeket, a társadalombiztosítási juttatásokat, az egyes társadalmi csoportok viszonylagos életszínvonalát, valamint a gazdasági körülményeket, ideértve a gazdasági fejlődés követelményeit, a termelékenységi szinteket és a foglalkoztatottság növelésének kívánatos voltát.
Elmaradt munkabér helyett kártérítés jár
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei is megváltoznak. Megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor. Az elmaradt munkabér helyett a munkavállalót kártérítés illeti meg, amelynek mértéke legfeljebb 18 havi átlagkereset. A javaslat felszámolná az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a vétójog „alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait”.
Az általános indoklásban a tárca hangsúlyozza, hogy az Mt. keretet biztosít az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének. A javaslat széles teret enged a felek megállapodásainak, és e munkaviszony-típusok felek általi alakításába csak annyiban avatkozik be, amennyiben ez a munkavállaló garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges. A kódexben új munkajogi intézményként jelenik meg a független munkaügyi vizsgálat, amely a munkáltató jogszerű működésének vizsgálatára irányul. Az új intézmény elsődleges célja, hogy a munkáltatók a hatósági szankciók elkerülése érdekében még azok alkalmazását megelőzően biztosítsák a foglalkoztatás törvényességét.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
