Itt az igazság a magyar gazdaság állapotáról, ennek nem fognak örülni a balos megmondóemberek

Miközben az ellenzék romokban lévő országról beszél, a gazdasági adatok egészen más képet mutatnak – erről beszélt lapunknak Szalai Piroska, az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottságának leendő alelnöke. A politikus szerint a foglalkoztatás rekordközeli, a reálbérek látványosan emelkedtek, az inflációt sikerült letörni, miközben a magyar családok megtakarításai is folyamatosan nőnek.

Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Az infláció letörése nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Szalai Piroska szerint sokszor politikai manipuláció övezi a magyar inflációról szóló vitákat.

A tények nem támasztják alá azokat az állításokat, amelyek szerint kezelhetetlenül magas lenne a magyar infláció

– fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy 2023 januárjában még 25,7 százalékos inflációt mértek, amely 2026 februárjára 1,4 százalékra csökkent. – Ilyen mértékű és ilyen gyors inflációcsökkenés példátlan a világgazdaság történetében – mondta.

Szalai szerint ebben fontos szerepe volt a kormányzati intézkedéseknek, például az árrésstopnak és a rezsicsökkentésnek.

Az élelmiszer-infláció november óta negatív tartományban van. Az Eurostat márciusi adatai szerint mínusz 4,1 százalékos volt az élelmiszer-termékcsoport inflációja Magyarországon, ami a legkisebb az Európai Unióban

– emelte ki. Az üzemanyagárak kapcsán hozzátette: a kormány időben meghozott intézkedései miatt az üzemanyag-infláció is negatívba fordult.

A rezsicsökkentés továbbra is versenyelőny

Szalai Piroska hangsúlyozta: a magyar háztartások energiaárai továbbra is a legalacsonyabbak Európában.

Az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb a háztartási energia. Ez hosszú évek óta így van

– mondta. Szerinte ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a magyar családok nagyobb arányban tudnak megtakarítani.

Csökkent a szegénység kockázata

A leendő bizottsági alelnök szerint a társadalmi mutatók szintén javulást mutatnak.

Több mint 1,3 millió ember került ki a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatából

– mondta. Hozzátette: jelentősen, 4,4 millióval csökkent azok száma is, akik nem tudnának fedezni egy váratlan kiadást, vagy 1,3 millióval azoké, akik anyagi okokból nem tudnak autót fenntartani.

A nélkülözés számos mutatója javult Magyarországon, és ma már az uniós átlagnál kedvezőbb helyzetben vagyunk, a középmezőny elején foglalunk helyet

– fogalmazott.

Nőttek a lakossági megtakarítások

Szalai Piroska szerint a magyar családok pénzügyi helyzetét jól mutatja a megtakarítások növekedése.

Magyarország az uniós élmezőnyben van a megtakarítási mutatók tekintetében

 – mondta. Kiemelte: ma már mintegy 1,6 millió ember rendelkezik állampapír-megtakarítással vagy babakötvénnyel. – Ez azt mutatja, hogy nem csupán egy szűk elit tud félretenni, hanem a társadalom széles rétegei is – hangsúlyozta. Szalai Piroska szerint az állampapírprogramok és az adómentes megtakarítási konstrukciók hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar állam finanszírozása egyre nagyobb részben belső forrásokra támaszkodjon.

A GDP és az államadósság is kedvezőbb képet mutat

A GDP alakulásáról szólva a leendő alelnök elismerte, hogy az orosz–ukrán háború és az energiaválság komoly kihívást jelentett Európa számára.

A GDP volumene valóban csak mérsékelten nőtt 2023 után, de miközben Magyarország még ebben az időszakban is összességében pluszban maradt, Németországban 1,2 százalékos, Ausztriában pedig 0,9 százalékos volt a GDP-volumen csökkenése

– mutatott rá. Hozzátette: folyó áron számolva 2023 és 2025 között 32 százalékkal nőtt a magyar GDP.

Az emelkedő bérek, a nyugdíjak és a családtámogatások finanszírozása nem hitelekből történt, hanem a gazdaság teljesítményéből

– hangsúlyozta. Az államadósságról szólva Szalai Piroska arra emlékeztetett: 2010-ben a GDP-arányos államadósság 80,2 százalék körül volt, amely mára 74,6 százalékra csökkent.

Az Európai Unió átlagos államadóssága ma már magasabb, mint a magyar mutató, több nyugat-európai országé pedig bőven száz százalék felett van

– mondta. 

Szalai Piroska szerint a számok összességében azt mutatják, hogy Magyarország gazdasági és társadalmi helyzete stabil.

Lehet politikai szlogeneket gyártani, de a tények makacs dolgok. A számok nem a romokról, hanem egy megerősödött országról beszélnek

– fogalmazott.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

További játékainkhoz kattintson ide!