A keresztény hit és az összefogás diadala volt ez a győzelem

A keresztény hit és az összefogás diadalának nevezte az 1456-os nándorfehérvári diadalt Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára, aki pénteken megnyitotta a 9. Duna-ünnepet a pesti alsó rakparton. • Az egész ország megemlékezik erről a hatalmas győzelemről

MNO
2011. 07. 22. 9:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Július 22. fontos állami ünneppé vált Magyarországon. Kevés olyan pillanat van a nemzet történelmében, amely egész Európában elismerést váltott ki. Nándorfehérvár hősei az akkori kor legmodernebb hadseregével szemben tudtak győzedelmeskedni, a diadal a keresztény hitnek és az összefogásnak volt köszönhető” – hangsúlyozta Simicskó István a törökök elleni győzelem 555. évfordulóján.

A HM-államtitkár méltatlannak nevezte, hogy 2011-ig kellett várni a nándorfehérvári diadal emlékünneppé válására. A politikus beszédében emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt ő nyújtotta be a parlamentben az emléknapra vonatkozó előterjesztést, amelyet végül idén július 4-én szavazott meg a Ház.

„Az egészséges nemzeti önismeret és önbecsülés nélkül nem lehet a jövőt építeni” – fogalmazott Simicskó István, aki méltatta Hunyadi János történelmi jelentőségét. Mint kifejtette, a kormányzásban szigorú igazságszeretete vezette, és ki tudta választani az alkalmas embereket. „Tudjuk, hogy mekkora kincs ez” – tette hozzá. A parlamenti államtitkár felidézte Hunyadi Jánosnak a fiaihoz, Mátyáshoz és Lászlóhoz a halálos ágyán intézett szavait, amelyben a kormányzó hazaszeretetre és az Isten félelmére szólította fel fiait. Szerinte a nándorfehérvári hősök helytállása a mai kornak azt üzeni, hogy mindig van remény és soha nem szabad feladni harcot.

II. Mehmet török szultán 1456 májusában százezres haddal indult a magyar királyság kulcsának tartott Nándorfehérvár (a mai Belgrád) ellen. A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi János pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére. Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött: a törökök ágyúzása komoly károkat okozott a falakban, 14-én azonban Kapisztrán és Hunyadi János flottája áttörte a dunai hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba.

A döntő ütközet július 21-én kezdődött: a törökök áttörték a külső védvonalat, másnap azonban a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, Hunyadi János a várból kitörve elfoglalta a török ágyúkat, ezután együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta I. Szulejmán bevenni. A diadal emlékére vezette be III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.