A beszélgetésből az is kiderül, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal novemberre végez a magánpénztárak gazdálkodásának és vagyonszerződéseinek vizsgálatával.
A múlt héten ismertette azokat az előzetes adatokat, amelyeket sokan úgy értelmeztek, hogy 76 ezer forint lesz az átlagos reálhozam. Valóban ennyi lesz?
– A 76 030 forint egészen pontosan a kifizetések átlaga lesz, amelyben nemcsak a reálhozam, hanem a kiegészítő tagdíjak is benne foglaltatnak. A végleges adatok ismeretében sajnos azt fogjuk majd látni, hogy ennél is kisebb az az átlagos reálhozam, amelyet az emberek kézhez kapnak. Természetesen ez azt jelenti, hogy egyesek ennél sokkal többet kapnak majd, de jóval többen lesznek azok, akik még az átlagnál is kevesebbet. Az már biztos, hogy csaknem 600 ezer ember egyetlen fillér reálhozamot sem kap majd, azt pedig nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy nagyon kevesen nagyon jól, viszont nagyon sokan viszonylag rosszul vagy nagyon rosszul jártak a magán-nyugdíjpénztári tagsággal. Ez azért is sajnálatos, mert ha visszaemlékszünk az 1997-es vitákra, akkor a kötelező magánnyugdíjpénztárak létrehozása melletti legfontosabb érv az volt, hogy olyan rendszert akarnak létrehozni, amely a majdani nyugdíjaskorra az öregségi ellátás mellé ad egy markánsabb kiegészítést, vagyis egy nagyobb összegű magán-nyugdíjpénztári járadékot. Azt se felejtsük el, hogy aki ennek a rendszernek az elindításával kötelezően vagy önként átlépett a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe, az az öregségi nyugdíjának a 25 százalékát elveszítette. Tehát 13 év távlatából úgy is feltehetjük a kérdést, hogy mekkora vagyont kellett volna felhalmozniuk a magánnyugdíjpénztáraknak ahhoz, hogy a 25 százaléknyi öregséginyugdíj-kiesést kipótolják az egyénnek, ha majd nyugdíjba megy.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
