Ez segített Máténak, hogy kibírja a szinte elviselhetetlent

A klasszikus kő-papír-olló játék lassan már feledésbe merül. Helyette itt vannak a legújabb számítógépes játékok, ahol úgy alakíthatjuk virtuális életünket, ahogy akarjuk. Az egyszerűbbeknél színezhetünk, vagy éppen farmot irányíthatunk. De lehetünk külügyi képviselők is. A lényeg, hogy bár ebben a világban semmi sem valódi, mégis azok lehetünk, akik szeretnénk. Míg van, akinek a számítógépes játék jelentette az örömet a kórházi ágyban, addig akadnak olyanok is, akik a magány elől menekülnek, és a végén még magányosabbak lesznek.

Egyre népszerűbbek a számítógépes játékok. Sok óvodáskorú gyermek is számítógép előtt ül. A szülők, mivel elfoglaltak, egyfajta elektronikus bébiszitterként alkalmazzák ezeket a játékokat – nyilatkozta az MNO-nak Baky Ildikó gyermekpszichológus. Hozzátette, bár vannak olyan játékok, amelyek különböző képességeket fejlesztenek, legjobban mégis a személyes kontaktusban fejlődnek a gyerekek. Ezért fontos az, hogy korukbeliekkel beszélgessenek, társasjátékozzanak.

A számítógépes játékok ugyanakkor veszélyt is jelenthetnek. Hogyha valaki elkezdi, hamar ráérez az ízére, és nem ritka, hogy 3-4 órát is a gép előtt tölt. A pszichológus elmondta, a virtuális játékok sikerélményt adnak, a gyerekek pontokat gyűjthetnek, szinteket ugorhatnak, építhetik virtuális életüket. Sokszor a magány és a rossz családi kapcsolatok miatt kezdenek el játszani, és mivel szinte minden idejüket a számítógép előtt töltik, így még magányosabbak lesznek. Akik sokat ülnek a gép előtt, azok szociálisan izolálódnak, nem tanulják meg, hogyan lehet alkalmazkodni. Apatikusakká és depressziósakká válhatnak. Demotiváltak lehetnek, ami akár a deviancia felé is sodorhatja őket. Baky Ildikó találkozott a praxisában olyan gyermekkel is, aki hétköznap hajnal kettőig is játszhatott a számítógépén. Az iskolában autistának hitték. Bágyadt volt, nem szólt a csoporttársaihoz, sokszor azt sem tudta, hol van. Közben kiderült, hogy a hajnalig tartó számítógépes játék miatt volt minden nap fáradt, és emiatt nem kommunikált a környezetével.

Kiélhető a rejtett agresszió

Ezekben a játékokban a gyerekek kiélhetik rejtett agressziójukat, ami azért is veszélyes, mert ők még nem tudnak különbséget tenni a valóság és a kitaláció között.Hallunk olyan híreket, amelyek arról szólnak, hogy egy fiatalkorú gyilkolta az embereket a virtuális világban, megverte őket, ugrált egyik épület tetejéről a másikra. Ott az embereknek több életük van. Amikor a valóságban próbálja ki, akkor csodálkozik, hogy ott meghalhatnak az emberek.

A gyermekpszichológus szerint a jó gyerek–szülő kapcsolat egy védőháló. Bizonyos szintig nem árt, ha a gyermek ismeri az internetet, és az azon futó hasznos játékokat – véli a szakember –, de minden a mértéken múlik. Bár nehéz a szülőknek nemet mondani és határokat szabni, de a közös családi, baráti programok, beszélgetések kellemes élményt nyújtanak az egész család számára.

Akinek ez volt a kapaszkodó

Illés Máté azon gyerekek közé tartozik, aki nem azért kezdett el számítógépes játékkal játszani, mert a szülei nem foglalkoztak vele eleget, vagy mert sok szabadideje volt. 264 nap várakozás után december 8-án kapott új szívet, és a kórházban töltött közel egy évet a számítógépes játékok tették elviselhetővé.

Kispál Istvánné Márti, a kisfiú édesanyja elmondta, eleinte Máté legózott az intenzív osztályon. Amikor egy másik műszíves kisfiú, Zsoltika mellé került, akkor egy ügyességi játékkal játszottak. Miután új szívet kapott Zsolti, átkerült egy másik osztályra, így Máté egyedül maradt, aki ezután már nem akart azzal játszani, amivel korábban közösen játszottak. Talán egyfajta védekezésként nem akart az akkor elszenvedett fájdalmakra emlékezni – tette hozzá Márti. Ekkor hallottak a szülők egy olyan számítógépes játékról, amiben egy képzeletbeli farmot kell irányítani. Ebben a virtuális világban etetni kell az állatokat, művelni kell a földet, lehet adni és venni. Illés Máté hamar megtanulta és megszerette ezt a játékot.

Megtanult számolni

Az édesanya örömmel újságolta, hogy a játéknak köszönhetően a kisfiú megtanult számolni, pedig még nem volt iskolás. Kiszámolta, hogy melyik állatnak mennyi takarmányt kell adnia, és mikor. Ennek a játéknak köszönheti azt is, hogy helyi érték szerint ismeri a számokat, egészen a 10 ezres nagyságrendig. Az órát is ismeri már. A minap visszamentek az orvoshoz, aki öt perc türelmet kért, mert keresték. Ekkor megszólalt Máté, hogy akkor 300 másodpercet kell várniuk. Máté édesanyja elmondta, ez a farmos játék lefoglalta a fiút, amikor el volt zárva a külvilágtól, és megtanult belőle sok mindent, ami az iskolához és az élethez kell. Szeptembertől magántanulóként kezdi meg az iskolát.

Az ellenőrző vizsgálaton, ahol mindent rendben találtak, csak annyit kértek, hogy igyon többet. Már boltba is elmehet, ha nincsenek túl sokan. Nemrég a Transzplantációs Alapítvány a Megújult Életekért szervezésében táborban is volt a Balaton-parton – lovagolt, kecskét simogatott és bobozott. Bár felső légúti fertőzést kapott, de az édesanya elmondása szerint ez a közösségi élet velejárója. Most már egy-egy látogatót is fogadhat az otthonukban.

A felnőttek is játszanak

Nemcsak a gyermekeket kötik le a számítógépes játékok, azok a felnőttek körében is népszerűek. Az agresszív programok mellett lehet találni olyanokat is, amelyek segítségével gyakorolhatjuk az idegen nyelveket, kapcsolatokat építhetünk, és a logikai képességet is fejlesztik. Horváth Tamás 2010 februárjában ismerkedett meg egy számítógépes játékkal. (Ez egy internetes, többszereplős stratégiai játék, amelyben a valóságnak megfelelően országokra osztották fel a virtuális világot. Ezen országok polgárai lehetnek a játékosok. A játék modellt ad a valós világról – a játékosok szervezetet, céget, újságot alapíthatnak, dolgozhatnak pénzért, kémkedhetnek, választásokon vehetnek részt, kereskedhetnek, katonáskodhatnak.)

Tamás egy politikai szervezetnek lett a virtuális külügyi képviselője, így fel kellett vennie a kapcsolatot a világ számos pontján élő, szintén ezzel a játékkal játszó emberrel. Mivel az angol a diplomáciai nyelv ebben a játékban, így elmondása szerint jól jött, hogy fejlesztheti nyelvtudását.

Káros hozadékként említette: ahhoz, hogy az ember ebben a játékban sikereket érjen el, sok időt kell ráfordítani. Ezt házas emberként nehéz kivitelezni – szögezte le a férfi. Sokszor éjszaka játszott, amikor a felesége már aludt. Mint mondta, minden nap kell játszani ahhoz, hogy ne essen ki a ritmusból, és hogy a bónuszpontokat ne veszítse el. „Kissé bonyolult, hogy akárhol vagyok, találnom kell internetet egy nap legalább egyszer, hogy játszhassak, és ezáltal ezektől a pluszoktól ne essek el” – nyilatkozta Horváth Tamás. Ahogy jönnek a sikerek, egyre bonyolultabb lesz, emiatt egyre inkább magával ragadja a játékost. Három hónap után azt vette észre Tamás, hogy a napi 1-2 perc helyett már 2-3 órát is játszik ezzel a stratégiai játékkal. Gyakran magára kellett parancsolnia, hogy most már abba kell hagynia, mert hazaért a felesége a munkából. „Így 30 év fölött, kialakult értékrenddel úgy érzem, könnyebb tartanom a mértéket. De egy tizenévesnek ez nehezebb. Akkor okozhat függőséget, ha valaki egyre jobban beleéli magát ebbe a virtuális életbe” – fogalmazta meg a fiatalember.

Mindenki szeret játszani, kikapcsolódni. Ha valaki szabadidejének nagy részét számítógépes játékkal tölti, akkor hamar függővé válhat. Azonban ha a társas kapcsolatainkra is odafigyelünk, a közös baráti játék nemcsak örömforrás lehet, de kapcsolatépítés és felejthetetlen szórakozás is.