Jellemzően azokról van szó, akik már évek óta nem fizetik a hiteleiket vagy a lakbéreket, rezsiköltségeket, túl vannak az árveréseken, és régóta zajlik ellenük a végrehajtás. A moratórium feloldása óta két kilakoltatási próbálkozásról adott hírt a sajtó, az egyiknél az ingatlan már nem a benne élő adósoké volt. S nem is a banké, a pénzintézet ugyanis eladta már másnak a hitellel terhelt lakást. Ilyen esetekben sem akadályozza semmi a kilakoltatást.
Védelem ide vagy oda, gondok tehát szép számmal lehetnek, különösen ha abból indulunk ki, hogy a hitelezők háromszázezer adósság behajtását kezdeményezték az elmúlt fél évben. Ez azt jelenti, hogy 2011 első hat hónapjában naponta 1600 új eljárás indult. – A korábbi időkhöz hasonlóan napjainkban is a közműcégek és a telefonvállalatok lépnek fel legtöbbször a nem fizető ügyfelekkel szemben – tudtuk meg Tóth Ádámtól, a közjegyzői kamara elnökétől. A hivatalos személyek tevékenységét a közelmúltban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is áttekintette. Szabó Máté arra jutott, hogy a közjegyzők indokolatlan többletköltségeket számolnak fel a fizetési meghagyások elkészítésekor. Így például némelykor a kamatok behajtása után is pénzt kérnek, amit a törvény szerint nem tehetnének meg – állítja az ombudsman.
A teljes cikket a Magyar Nemzet 2011. július 8-i számában olvashatja.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.