– Huszonnegyedik órában vagyunk, de egy határozott fordulattal még megakadályozhatjuk, hogy a valaha virágzó honi agrárium csupán Európa egyik alapanyag- beszállítójává váljon – így értékeli a mai helyzetet számos szakember. Egyetértenek ezzel?
– Mi is ezt a fordulatot sürgetjük, és egyre értetlenebbül figyeljük e téren az új kormány késlekedését. Számos fontos és hasznos lépés zajlott le a kistermelők érdekében, jó irányba indult el az agrárpolitika. Ugyanakkor a termékpályák egészét érintő érdekeltségi rendszerhez kell hozzányúlni. E lényegi változás nélkül nincs helyben tartott értéktöbblet, de még az országban sem marad a magyar munka által előállított új érték, sőt magyar termékek sem születhetnek. Olyan szövetkezeti modellváltás szükséges, ami kiterjed az élelmiszeriparra, a kereskedelemre és a hitelezésre. Csak egy intézményében átgondolt, sokágú nemzeti összefogás képes megtörni azoknak a többségében multinacionális tőkeérdekeltségű lobbiknak az erejét, akiket főképp 2002 és 2010 között hozott helyzetbe az akkori agrárkormányzat. A magyar gazdák, de a falvak és tanyák megmaradásának is egyetlen esélye a Hangya-típusú vidékmentő szövetkezeti rendszer fejlesztése. Az elmúlt tíz évben óriási összeget, négyezermilliárd forintot fordított az állam agrár- és vidékfejlesztésre, amiből szinte semmi nem jutott azokra a célokra, amelyek érdemben tudnák enyhíteni a munkanélküliséget, a falvakban élők rossz szociális helyzetét.
A teljes interjút a Magyar Nemzet 2011. július 25-i számában olvashatja.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.