A bizonyítási eljárás a tervek szerint szeptember végéig befejeződik, októberben iratismertetésekre kerül sor, majd a vád és a védelem készülhet a perbeszédekre – ismertette a szeptemberben folytatódó per tervezett menetét a tanácsvezető bíró. A büntetőeljárási törvény és a polgári perrendtartás módosítása értelmében a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, a kiemelt ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól mentesíthetik, ha azonban a törvényben meghatározott határidőt elmulasztja, szankcióval sújtják.
A hétfői tárgyalási napon Kolompár Orbán lányának tanúkihallgatására került sor a Kecskeméti Városi Bíróságon. Bár a szülei – Kolompár Orbán és felesége – a vádlottak padján ülnek, a tanú nem élt mentességi jogával, és vallomást tett. Elmondása szerint 2005-től 2007 júniusáig dolgozott szociális asszisztensként az édesapja által vezetett kiskunmajsai cigány érdek-képviseleti szervezetnél. Mint mondta, nem tudott az elsőrendű vádlott által vezetett szervezet pályázatairól és az édesanyja által vezetett gazdasági társaságon keresztül beszerzett eszközökről sem. A bíróság ezután a tanú elé tárta egy színes fénymásoló beszerzésének adásvételi szerződését, valamint üzembe helyezési jegyzőkönyvét, amelyeken az ő aláírása szerepelt.
Az aláírások tőle származtak
A tanú elismerte, hogy a szerződéseken szereplő aláírások tőle származnak. Az érdek-képviseleti szervezet a Kolompár Orbánné vádlott tulajdonában álló ZOR Kft.-től rendelte meg a fénymásolót, és ő az édesanyja nevében írta alá a szállítólevelet, annak ellenére, hogy nem volt meghatalmazva. Elismerte a színes fénymásoló üzembe helyezési jegyzőkönyvének aláírását is, de arra nem emlékezett, hogy a ZOR Kft. pecsétje hogyan került rá a jegyzőkönyvre. A tanú elmondása szerint édesanyja tulajdonában lévő gazdasági társaság élelmiszer-kereskedéssel foglalkozik, de a kft. tevékenységéről nem mondott konkrétumokat. A perben Kolompár Orbánné nem tett vallomást.
A tárgyalási nap végén az előzetes letartóztatásban lévő Kolompár László másodrendű vádlott védője kérte védencének szabadlábra helyezését, ezt a bíróság elutasította. A másodrendű vádlottat azért vetette őrizetbe a bíróság, mert korábban szabályszerű idézésre nem jelent meg a tárgyaláson, akadályozta a per menetét.
Három ügyet egyesítettek
Kolompár Orbán és nyolc társa ellen 2009-ben indult büntetőper, majd újabb vádiratok benyújtása után az eljárásban három ügyet egyesítettek. Az első vádpontot a budapesti ügyészség nyújtotta be, de képviseletét a Kecskeméti Városi Ügyészség látja el. A vádirat szerint Kolompár Orbán az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) akkori elnökeként a szervezet pénztárából 5 millió 70 ezer forintot vett fel 2004-ben, majd azzal sajátjaként rendelkezett. Ezért jelentős értékre elkövetett sikkasztás és számviteli fegyelem bűntettével mint tettest vádolja az ügyészség, két alkalmazottat pedig társtettestként.
A második vádpont szerint a Kolompár Orbán vezetésével működő kiskunmajsai cigány érdek-képviseleti szervezet az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól roma munkaerő-piaci szolgáltatóhálózat kialakítására elnyert 13 millió forintos összegből folyósított 7,2 millió forint egy részével valótlan tartalmú számlákkal számolt el. Emiatt a vád jogosulatlan gazdasági előny megszerzése.
A harmadik vádpontban Kolompár Orbánt, az OCÖ elnökét és társait jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével vádolja az ügyészség. A vádlottak az Európai Unió foglalkoztatási programját segítő pályázat révén a közösségi költségvetésből 109,1 millió forintot, a hazai költségvetésből 36,4 millió forintot szereztek meg jogosulatlanul, és további 76,5 millió forintot kíséreltek megszerezni.
Kolompár Orbán a bíróság előtt tett vallomásában nem ismerte el büntetőjogi felelősségét, és hangsúlyozta, hogy bűncselekményt sem követett el. A bizonyítási eljárás szeptemberben folytatódik.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
