Megtisztulás: 560 ezer köbméter vörösiszapot kotortak össze

Befejeződött a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófában elöntött mezőgazdasági területek mentesítése, a folyómedrek és a halastó kotrásának kivételével minden területet megtisztítottak az ajkai térségben – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja kedden Kolontáron sajtótájékoztatón.

Szabó Csaba elmondta, összesen közel 800 hektár termőterületet tisztítottak meg a vörösiszaptól. Az összegyűjtött mintegy 560 ezer köbméter szennyezőanyagot visszaszállították az ajkai timföldgyár területén kijelölt lerakóhelyre. Hozzátette: a Marcal folyó és a kolontári halastó medrének kotrása a tervek szerint nyár végére fejeződik be, innen még csaknem 130 ezer köbméternyi veszélyes anyagot kell eltávolítani. Közlése szerint a vörösiszap által okozott természeti károk helyreállítása közel 15 milliárd forintot tesz ki, amelyből a Marcal folyó kotrásának költsége 6,4 milliárd forint.

Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke leszögezte, hogy a katasztrófa elhárítására, és a helyreállítás-újjáépítésre az elmúlt bő kilenc hónapban fordított teljes költséget a folyamatban lévő utómunkák miatt jelenleg nem tudják pontosan meghatározni, de a becsléseik szerint 35-40 milliárd forint lesz. Hangsúlyozta, hogy pontos végösszeg, a kifizetések tételes elszámolását követően – amelyeket az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési hivatal részletesen ellenőriz –, két-három hónapon belül lesz.

Nincs szükség korlátozásra

Nincs szükség a termelés korlátozására a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófát követően helyreállított termőföldeken, a gazdák bármit termeszthetnek – mondta Szabó Csaba miniszteri megbízott a helyreállított külterületek bejárását követően kedden Kolontáron.

A Vidékfejlesztési Minisztérium külterületek mentesítésével megbízott szakembere hangsúlyozta, hogy a mérési eredmények és az elvégzett növényanalízisek szerint nincsen szükség a termelés korlátozására. Hozzátette: az ajkai térség mezőgazdasági területei az alkalmazott kezelésmódoknak köszönhetően mezőgazdasági termelésre alkalmasak, a kezelést követő második hónapra sokszorosára emelkedett a talajlakó baktériumok száma.

Szabó Csaba elmondta, az energianövények termesztése új lehetőséget jelent a gazdálkodók számára, jelenleg 30 hektáron van a térségben ilyen ültetvény.

(MTI)