Semjén: Ezen a területen valamilyen rendrakásra szükség volt

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke szerint a keddre virradóra elfogadott egyházügyi törvénnyel új korszak kezdődik; Semjén Zsolt a parlamentben újságírók előtt kiemelte: a vallás szabadságát mindenki továbbra is korlátlanul megélheti.• Korrekcióra szorult az egyházügyi törvényjavaslat

MNO
2011. 07. 12. 10:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amiről vita van, hogy a bíróság vagy a parlament fogadja el egyházként az adott közösséget, illetve hogy mely egyházak szerepelnek a listán, az a jogszabály 5 százaléka. A törvény 95 százaléka „kodifikációs remekmű” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint nem normális állapot, hogy 362, magát egyháznak mondó társulat van jelenleg Magyarországon. Itt valamilyen rendrakásra szükség volt – szögezte le a KDNP elnöke. Kiemelte: a vallás szabadságát továbbra is mindenki korlátlanul megélheti, ehhez sem egyházjogi, sem egyesületi státusz nem szükséges.

A változtatások közül kiemelte, hogy a vallás jogilag és filozófiailag értelmezhető definícióját meghatározza a törvény, és tisztázza az egyházak, részintézményeik szervezeti struktúráját, lehetőségeit. Érdemi változás, hogy az Országgyűlés határozza meg, mely egyházakat ismeri el – mondta, s példaként említette, hogy a nemzetiségekről is a parlament dönt. A törvény nem bezár, hanem kinyit, 14 egyházzal indulnak, de minden vallási közösség kezdeményezheti elismerését – hangzott el. A közfeladatot ellátó, nem egyházként működő vallási szervezet számára pedig lehetőség nyílik, hogy a kormány megállapodás kössön velük a finanszírozásról. Megjegyezte: annak az egyháznak, amely intézményt tart fenn, célszerű minél előbb kezdeményezni az állammal való megállapodást, a jogszabály január 1-től lép életbe.

A Hit Gyülekezetére vonatkozó felvetésre azt mondta, a parlament nem tett mást, mint akceptálta a társadalom választását. „Soha nem csináltam titkot abból, hogy az én teológiai ízlésemnek nem mindenben felel meg a Hit Gyülekezete (...), de ha egyszer a magyar társadalom ilyen mértékben támogatja a Hit Gyülekezetét, akkor ésszerű, hogy az Országgyűlés ezt akceptálja” – fogalmazott. A 14 listán szereplő egyháznál vagy a történelmi tényeket vették figyelembe, vagy a tényleges társadalmi támogatottságot, mint a baptistáknál és a Hit Gyülekezeténél.

Az egyházak esetleges megszűntetésre vonatkozó felvetésre azt mondta: nem lenne szerencsés, és rosszízűnek tartanák, ha a magyar állam megszüntethetne egyházat. Ez nem a magyar állam feladata – jelentette ki a kormányfő helyettese. Semjén kérdésre válaszolva azt mondta, hogy bár a hétfői frakcióülésen a KDNP-s képviselők jelentős része tartózkodott, „de a frakciószövetség döntései normatívak”, s ebből következően a KDNP minden képviselője megszavazta ezt a törvényjavaslatot.

Szászfalvi László államtitkár, a KDNP országgyűlési képviselője azt mondta, hogy tartalmát tekintve európai törvény született, amely a magyar hagyományokon nyugszik, és az évek óta megfogalmazódott anomáliákat kiszűri a rendszerből. Lezárjuk a 45 éves kommunista diktatúra időszakát és egy 20 éves átmeneti időszakot – hangsúlyozta, hozzátéve: az állam és egyházak kapcsolatrendszerében teljesen új korszak kezdődött el. Nagyon fontosnak nevezte, hogy világos, egyértelmű kritériumokat fogalmaztak meg.

A kormánypárti politikus tájékoztatása szerint a törvényből fakadó megállapodások előkészítését megkezdik az elkövetkező hetekben, és várhatóan már szeptemberben, októberben aláírhatják őket. Kitért arra, hogy a közigazgatási tárcánál, illetve az államtitkárságon kell majd a nyilvántartási rendszert kiépíteni és regisztrációt vezetni. Ennek kidolgozása is elindult – jelezte.

Szászfalvi a kisebb egyházakra térve megjegyezte: hónapokon keresztül arra törekedtek, minél szélesebb konszenzust teremtsenek, de az utóbbi hetekben megindultak olyan folyamatok, hogy még több egyházat vegyenek fel a listára, illetve másokat vegyenek le róla. Ilyen szempontból jó döntés született – állapította meg. Hozzátette: a törvény 95 százaléka nem változott, szakmailag, politikailag és emberileg teljes mértékben vállalható és elfogadható. Kiemelte: bízik benne, az új törvény lehetőséget biztosít arra, hogy minél szélesebb körben tudjanak együttműködni az egyházakkal.

Balog Zoltán, államtitkár (Fidesz) országgyűlési képviselő azt mondta frakciója álláspontját képviselve, hogy amellett voltak: azt a nagyvonalú és konszenzussal összeállított listát, amit a KDNP készített, nyissák ki és adják meg mindenkinek a lehetőséget, hogy egyháza elismerését kérje a parlamenttől. Kérdésre úgy reagált: nem a Fidesz elnöksége írta felül a törvényt, a frakció kérte tárgyaljon róla az elnökség, és aztán frakcióülésen megvitatták és szavaztak róla.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.