Ugrik a bérpótló juttatás, ha nincs megkötve a kutya?

Az a hír, ha a postás harapja meg a kutyát – tanítják kezdő újságíróknak. Bogyiszlón ilyesmi nem történt, arrafelé a kóbor kutyák és a letagadott házőrzők szoktak bokorból előugrani, vagy a biciklik küllője közé rohanni, meglehetősen sokszor. Hírértéke mégsem ennek van, hanem annak, ahogyan a helyi önkormányzat megpróbált úrrá lenni ezen a helyzeten. • Nem igényelték, hogy emberi módon éljenek?

Tompos Ádám
2011. 07. 24. 11:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Inkább igyon meg még egy sört, aztán diktálunk mi magának, de ne menjen a Csikágóba!” A Bogyiszló főutcáján lévő kocsmában így fogadják azt a kérdést, hogy merre is van a Küzdelem utca. A hírekből és a tudósításokból ugyanis az derül ki, hogy itt lakik a legtöbb potenciális érintettje annak a rendelettervezetnek, amelyet a módosított szociális törvényből próbál levezetni a helyi önkormányzat. Mint szombati cikkünkben ismertettük: a változtatás lényege az, hogy a testületek a jövőben a bérpótló juttatás fejében elvárhatják az igénylőtől azt, hogy tartsa rendben házát, udvarát.

„Rendeltetésszerű használatot” ír elő a jogszabály és a bogyiszlói önkormányzat ebbe kapaszkodva próbálja megakadályozni azt, hogy szabadon mászkáljanak a kutyák az utcán, megkergetve az arra járókat. „Aki nem tartja be az ebtartás szabályait, az nem kaphat segélyt.” Ezek a végszavai annak a Tolna Megyei Népújságban megjelent cikknek, amelynek köszönhetően – ahogy Gergely József bogyiszlói jegyző fogalmaz – „boldog-boldogtalan tudósító” a helyszínre jött forgatni.

Pocsolyát lefetyelő macskák

„Nagyon helyes, így van.” Ezt már Balogh Zoltán, a Küzdelem utcával párhuzamos Dankó utcai lakos feleli nekünk arra a kérdésre, hogy mit szól a kutyás javaslathoz. Mondhatnánk, hogy könnyen beszél: az ő tacskója ki sem jöhet a kerítése mögül, és elmondása szerint alig van otthon, munkája miatt sokat ingázik, ezért paradox módon ő is az országos média riportjaiból tudja meg, ha történik valami említésre méltó.

A bogyiszlói temető mögött húzódó, két utcából álló cigánysoron egyébként nem uralkodnak „csikágói” állapotok. Persze itt egy rozsdás tésztaszűrő a kapu előtt, ott egy kupac energiaitalos doboz az árokparton, helyenként térd fölé ér a gaz, és ami a lényeg: kutyából is csak egy fekete keveréket találunk, komótosan cammog át a Dankó sarkáról a Küzdelembe, ahol már pár hónapos kismacskák lefetyelik a pocsolyát az út közepén. Ahol ilyen látvány fogad, ott aligha találkozunk bandamód grasszáló kóbor fenevadakkal. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ottjártunkkor szinte végig szakadt az eső – és ahogy mondani szokás, ilyenkor a kutyát se engedik ki.

Szellem a palackból

De kik engedik ki egyáltalán? Ezt már Tóth Istvánnal beszéljük meg hivatali dolgozószobájában. A polgármester felidézi azt a fényképes nyilvántartást, amivel kezdetben próbálkoztak, hiszen a település egyik legnagyobb gondja az, hogy sok kutyát letagadnak, mégis rendre ott vannak Bogyiszló utcáin. Vagyis a helyzet nem fekete-fehér: elmondja, hogy szenzációértéke nincs annak, ami a faluban történik – magyarán nincs több kóbor kutya a faluban, mint máshol –, ugyanakkor a problémával kezdeni kell valamit; mutatja is: a csütörtöki testületi ülésnek is első napirendi pontja az ebkérdés. Hozzáteszi viszont: akivel előfordul, hogy elszabadult kedvencek rohannak a kerékpárjának küllői közzé, annak ez az egy eset is bőven sok, és joggal várja el, hogy megoldódjon ez a kérdés. Miért akkor a felhajtás? – kérdezzük, mire azt a választ kapjuk Tóthtól: „valószínűleg én engedtem ki a szellemet a palackból a népújságos interjúval”.

A hogyan kérdését már Gergely József jegyzővel járjuk körül. Ő azzal érvel, hogy a bérpótló juttatás megvonása egyszerű és hatékony megoldása lenne a kutyaproblémának. Elmondja, hogy az eddig rendelkezésre álló eszközök rendre csütörtököt mondtak. Sorolja: a pénzbírság önkéntes befizetésében nem bízhatnak, lefoglalni sokszor nincs mit a kérdéses háztartásokban, ha mégis van, akkor egyszerűen letagadják azt. Marad a közmunka, mivel az elzárásra csak akkor van lehetőség, ha az ebtulajdonos megtagadja a közmunkát. És itt a kör be is zárul, mert Gergely elmondása szerint sokan már előre ezt választják. Szerinte ezért lenne komoly visszatartó erő a megvonás, és így többen szereznék be az előírt négyméteres láncot. Megtudtuk tőle azt is, hogy per pillanat a Belügyminisztérium állásfoglalására várnak: belefér-e a telek rendeltetésszerű használatába az ebtartás. „Remélem, hogy sikerül, de nem fogok csodálkozni, ha esetleg mégsem” – mondja Gergely, aki levelében erre az esetre azt kéri az illetékesekről: javasoljanak egy olyan jogszabályt, amely alapján megoldható ez a probléma.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.