Egységes Kárpát-medencei „tudásteret” kell létrehozni

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint létre kell hozni egy egységes Kárpát-medencei „tudásteret”, a XXI. század sikerességének kulcsa ugyanis az intelligencia, ehhez pedig versenyképes tudást kell szerezniük a külhoni magyar fiataloknak; Répás Zsuzsanna erről Sárospatakon, a Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kara pénteken kezdődött doktorandusztáborának megnyitóján beszélt.

Mint kifejtette: arra szeretnék helyezni a hangsúlyt, hogy a diákok a szülőföldjükön tudják folytatni tanulmányaikat. Ehhez bővíteni kell a lehetőségeket, a különböző szakirányokat, amelyeken a magyar nyelvű képzés keretében szerezhetik meg az ismereteket. Répás Zsuzsanna hozzátette: nyitni kell a reálszféra, például a mérnökképzés felé, ugyanakkor a hiányszakok esetében biztosítani kell, hogy továbbra is Magyarországon végezhessék tanulmányaikat a diákok.

„Az a fontos, hogy egy olyan egységes Kárpát-medencei oktatási tér, illetve tudásbázis tudjon létrejönni, amelyre tudunk építeni, és a gazdasági felemelkedésnek is a mottója lehet” – hangsúlyozta. A helyettes államtitkár kitért arra, szeretnék a kölcsönösséget és az átjárhatóságot biztosítani a külhoni és a magyar felsőoktatás között, eszerint kölcsönösek lennének a részképzések, a PhD-képzésben való részvétel. Répás Zsuzsanna szólt a különböző ösztöndíj-lehetőségekről, emellett kiegészítő programokra – munka-, gyakornoki és publikációs lehetőségre, konferenciákon való részvételre – is szükség van, ezekkel lehetne ugyanis bevonni a fiatalokat a magyarországi és nemzetközi tudományos életbe. Ez a rendezvény is jó példa erre: az összefogás ezt a célt szolgálja, azaz az élet különböző területén létrejön egyfajta szervezeti háló, amely a Kárpát-medencei magyar egységet tudja képviselni. „Ebbe a klubba beléptek a doktoranduszok is” – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.

Répás Zsuzsanna szavai szerint a megújult nemzetpolitika lényege az összefogás, az egység. A külhoni és a magyarországi magyarok egymásról való tudását is ki kell egyenlíteni, hogy a magyar fiatalok ne csak az iskolapadban tanuljanak egymásról, hanem személyesen, kapcsolati hálón át is megismerjék egymást, amely „a mi egységünket fejezi ki”.

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) hagyományos doktorandusztáborának résztvevői megalakították a Magyar Doktori Közösséget. Ennek részeként a négy határon túli magyar doktoranduszszervezet arról állapodott meg, hogy kölcsönösen segítik egymás munkáját határon innen és túl, akár Nyugat-Európában is. Emellett útjára indítják az erről szóló, a néhai miniszterelnökről elnevezett Antall-programot. A DOSZ 1994-ben alakult, 2000 óta a felsőoktatásról szóló törvényben is nevesítetten szereplő szakmai-érdekképviseleti szervezete a hazai doktori képzésben részt vevő doktoranduszoknak, doktorjelölteknek. A doktorandusztábor szakmai része a doktori képzéssel kapcsolatos aktuális kérdésekkel, pályázati lehetőségekkel foglalkozik.

(MTI)