Bizonyára sokan jártak már a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Azt azonban kevesen tudják, hogy az orangutánok néha felcsapnak villanyszerelőnek, vagy azt, hogy miként kerültek sárkányok az állatkertbe, és hogy van, aki demizsonból borral itatta a vízilovat. Képzeletbeli sétánkon megismerhetik az állatkerti titkok és legendák egy részét, amit Hanga Zoltán szóvivő árult el az MNO-nak.
Első állomásunk a Madagaszkár-ház. Itt laknak többek között a Nyugat-Afrikában honos mandrillok. Az állatkert bejáratánál is az ő szobrukat láthatjuk, 1912 óta szinte jelképei a létesítménynek. Hanga Zoltán elmondta, a mandrill hím szemfogai felveszik a versenyt az oroszlánéval, ezért nemigen akad ellenfelük a szabadban. Nyugat-Afrikában nagyon kevés van belőlük, ezért tartják olyan fontosnak, hogy az állatkertben törzskönyvet vezessenek róluk. Az európai állatkertekben élők törzskönyvét Magyarországon vezetik. Itt döntik el központilag, hogy melyik mandrillt melyik állatkertbe szállítsák, hogy továbbra is biztosítani tudják a megfelelő szaporulatot.
A szabadulóművész
Az orangutáncsaládban az idősebb hímet Chuijnak hívják, két kölykét pedig Vilmosnak és Moirának. Ők tavaly születtek, Moira áprilisban, Vilmos pedig decemberben. Az állatkertben többek között villanypásztorral tartják a kifutójukon az orangutánokat is. Gondolhatnánk, hogy ez mindenre megoldás, azonban ez nem így van. Gyakran kapnak rongyot játszani. Ilyenkor Chuij átveti a villanypásztor drótjain a ruhát, a két végét összefogja, majd jól megrántja. Ezzel már le is tépte a villanypásztort anélkül, hogy őt megütötte volna az áram. Ezért is van az, hogy az állatkertekben mindig van a villanypásztor mellett fal, esetleg árok is, amivel a kifutón tartják az állatokat. Másik kedvenc időtöltésük, hogy ha régi rossz ruhát, kartondobozt, vagy éppen dézsát kapnak játszani, akkor azt a fejükbe húzzák. Az egyik kamasz orangután korábban egy dézsát borított magára a műgyanta padlójú zárt házukban. Ilyenkor a közönség csak azt látta, hogy egy leborított dézsa jön-megy az üveg mögött.
Híres orangután volt még Lajoska, aki többek között festett is. A gondozóktól kapott vízfestéket, temperát, amivel saját maga alkotott. Szerelni is tudott: egyszer valaki behajított neki egy vasdarabot, amit addig formált, amíg végül olyan alakot nem kapott, amit az akkori zárszerkezetbe be tudott illeszteni, amivel ki is tudta nyitni az ajtót. Ezzel kijutott arra a kezelőfolyosóra, ahol az állatgondozók szoktak közlekedni, illetve ahol különféle szerszámok vannak. Az ott talált vasvillát aztán beadta a gorillának.
Lisimba, a világhírű orrszarvú
1909 és 1912 között az állatkertet teljesen átalakították. A ma is meglévő műemléképületek akkor épültek, így például – Kós Károly és Zrumecky Dezső tervei alapján – a bivalyház eredetije is, amely a második világháborúban elpusztult. Utána egy szürke betonkockát építettek a helyére. Néhány évvel ezelőtt az eredeti tervek alapján felépítették ugyanolyannak, mint amilyen volt a háború előtt. A belső tere persze sokkal korszerűbb – tette hozzá a szóvivő. 2008. október 22-én, a bivalyházban született kis orrszarvú, Lisimba világra jövetele azért számított különlegesnek, mert egy olyan speciális eljárással végrehajtott mesterséges megtermékenyítés eredményeként született, amely az egész világon elsőként Budapesten vezetett eredményre. Lisimba jelenleg is az állatkertben él.
A 34 méter magas nagyszikla 1912-ben épült. Abban az időben vezették be azt, hogy ne vasráccsal, ketreccel válasszák el az állatokat a közönségtől, illetve egymástól, hanem többek között megmászhatatlan műsziklákkal, vizes árkokkal. Akkor indult el egy másik szabadalmaztatás is, miszerint azok az állatok, akik a szabad természetben együtt élnek, azokat egy helyen mutassák be a közönségnek. A két világháború közötti időszak óta van ez a fajta bemutató. Jelenleg berber majmok (makákók) vannak a sziklán. Ez a majom Európában a Gibraltári-szorosnál is honos. A makákók mellett sörényes juhok kaptak helyet a sziklán. Néha a majmok a sörényes juhokat is kurkásszák, ezzel mutatva, milyen jóban vannak.
Zavarba ejtő zebrák
A zebrák kapcsán sokan gondolkodnak el azon, hogy vajon fehér alapon feketék, vagy fekete alapon fehérek-e. A fekete csík valójában sötétbarna – árulta el Hanga Zoltán. Azt a tudósok még nem tudták megfejteni, hogy miért csíkosak a zebrák. Egyesek azt mondják, hogy a hőszabályozás miatt jók a csíkok, mert a sötét rész jobban fölmelegszik, a fehér kevésbé. Mások szerint az oroszlán megtévesztésére alkalmasak. Amikor a zebracsapat együtt fut, akkor a sok csík miatt nehéz az oroszlánnak elkülöníteni, hogy hol kezdődik és hol végződik az a zebra, amelyiket kiszemelte magának. A zebrák ugyanúgy egyediek, mint az ujjlenyomat, az állatok könnyen meg tudják különböztetni egymást. Háromfajta zebra van, akik egymás között nem, csakis az adott csoporton belül tudnak szaporodni. A mintázat nekik is segít felismerni, kik is a társaik.
A bontóművészek
A kaffer szarvasvarjú Afrika déli részén őshonos. A szóvivő elmondása szerint a legokosabb madarak közé tartozik, megelőzve a struccot, aminek a fejében nagyobb helyet foglal el a két szemgolyó, mint az agy. Az állatkertekben ma már nemcsak egyszerűen tartják az állatokat, hanem arra is próbálnak odafigyelni, hogy ne unatkozzanak. A természetben ugyanis az állatok egész napja rámegy arra, hogy táplálékot, vizet szerezzenek, búvóhelyet és párt találjanak, valamint hogy megvédjék magukat a rájuk leselkedő veszélytől. Az állatkertben azonban mindent készen megkapnak, így programokat kell adni nekik, amivel egy kicsit izgalmasabbá tehetik a mindennapjaikat. Sokszor úgy kapnak enni a kaffer szarvasvarjak, hogy a túrót, a bütykös csótányt, vagy éppen a patkányt beteszik egy kartondobozba, amit egy nagyobba, majd egy még nagyobba. Ezt a lezárt dobozrengeteget, benne az étellel, odaadják ezeknek a madaraknak. Marlene, a tojó a megfontoltabb. Ő körbejárja a becsomagolt ételt, megnézi, hol van összehajtva a doboz, hol lehetne könnyebben kinyitni. A ragasztásoknál kezdi el feszegetni a csőrével, és viszonylag hosszabb időbe telik, de végül kinyitja. A hímnek, Dietrichnek ehhez nincs türelme. Az elején ő is nézegeti, aztán nekirohan a doboznak, belevágja a csőrét, és elkezdi hasogatni. Ezzel 2-3 órán át elfoglalják magukat, miközben érzékszerveiket, izmaikat, csőrüket éppen olyan intenzíven használják, mint a vadonban élő társaik.
Fémtükrökkel kellett őket becsapni
A rózsás flamingók a legszélesebb körben elterjedt flamingófélék. Afrikában és Dél-Ázsiában éppúgy őshonosak, mint Európa mediterrán éghajlatú országaiban. Táplálékuk szabad szemmel alig látható apró vízi élőlényekből áll (leginkább rákokból), amelyeket sajátos felépítésű csőrük segítségével szűrnek ki a vízből. Színük is a táplálékuk miatt alakul ki. Különlegességük, hogy fiókáikat a toroktájékon termelődő tápláló váladékkal, begytejjel etetik. 21 évvel ezelőtt csak négy flamingó volt a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Hiába volt lány és fiú is, nem akartak szaporodni. Ennek oka, hogy csak akkor raknak tojásokat, amikor sokan vannak. Ezért az állatgondozók fémtükrökkel tették tele a helyiségüket, így amerre csak néztek, flamingókat láttak. Mivel azt hitték, hogy sokan vannak, így elkezdtek szaporodni. Jelenleg 120 példány van belőlük. Egy fűtött belső férőhelyen, ahol a telet töltik, nem férnek el mindannyian, így jó néhányat át kell vinni a Pálmaház melletti másik telelőhelyre. Ezt úgy oldják meg, hogy tavasszal és ősszel tartanak egy-egy nagy flamingóterelést. Ilyenkor nyitás előtt az állatgondozók hálókból elrekesztenek egy folyosót a két telelő között, és a csapat felét végighajtják a 300 méterre lévő másik telelőhelyre.
Az embert is kettéharapja
A növényevő nílusi víziló Afrika lassú folyású tavaiban él. Gyakran kimegy éjszaka a partra enni, ahol általában ültetvények vannak. Amikor a gazda elkergeti, akkor a riadt víziló a víz felé kezd rohanni. Ha valaki az útjába kerül, azt keresztülharapja vagy letapossa, mindegy, hogy ember, vagy éppen oroszlán. Az első víziló, Jónás 1893-ban érkezett Budapestre, azóta megszakítás nélkül láthatók nílusi vízilovak. A második világháborút is igen nagy számban vészelték át. A 15 megmaradt állatból négy víziló volt. Amikor anno a légoltalmi szirénákat meghallották, nem akartak bemenni a házba, inkább elmerültek a víz alá. A víziló kitátott szája fenyegetést jelent. Volt olyan, amikor egy bácsi demizsonból bort öntögetett a víziló kitátott szájába, amíg a gondozók ki nem vették a kezéből – mondta el a történetet Hanga Zoltán szóvivő.
A dzsungeltől a szavannán át a sarkvidékig egyetlen sétával bárki bebarangolhatja „az egész világot” a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A világ egyik legrégebbi állatkertje egész évben várja a látogatókat.
Fotók: Bálint Vilmos
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
