Megfontoltan, körültekintően jártak el az iskolák átvételénél

A rendszerváltás óta nem volt ilyen nagyarányú a református iskolák számának növekedése – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke szombaton Budapesten, az egyház oktatási intézményeinek közös tanévnyitóján.

A református püspök köszöntő beszédében emlékeztetett arra, februárban a zsinat arra kérte az egyházközségeket, hogy „megfontoltan, körültekintően járjanak el az iskolaátvételeknél”. Ennek megfelelően mentek végbe a települési önkormányzatoktól való új átvételek – hangsúlyozta. Bölcskei Gusztáv „a várva várt közoktatási törvénnyel” kapcsolatban úgy fogalmazott: minél tovább várakoznak erre a jogszabályra, „annál inkább idegesítő a várakozás”. A törvénynek tisztáznia kell, hogy milyen lesz a magyar közoktatás, ezen belül az egyházi közoktatás jövője – mutatott rá.

Szólt arról is: „várják, remélik, hogy lesz helyük az új törvény alapján az egyházi intézményeknek a közoktatásban”. Reményét fejezte ki, hogy az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok bérezése terén megvalósul az esélyegyenlőség, ennek jeleként értékelte azt a kormányrendeletet, amely a bérkompenzációt lehetővé teszi az egyházi oktatási intézményekben. Ennek végrehajtása azonban „óriási munka lesz” – hívta fel a figyelmet. Annak is hangot adott, hogy amikor az önkormányzati szférában végrehajtották a bérkompenzációt, ugyanezzel a lendülettel kellett volna az egyházi intézmények dolgozóinak is megkapniuk azt. Értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy több iskolafenntartó az ingyentankönyvekre kapott pénzt elköltötte, és erről a nyilvánosság előtt vita folyik.

Huszár Pál, a zsinat világi elnöke tanévnyitó beszédében rávilágított: „a mi iskoláink (…) az állami tanterv teljesítésén kívül neveltséget adnak”, arra nevelik tanítványaikat, hogy az örök értékeket, mint a szeretet, a felnőttek és idősek megbecsülése, a munka, a szorgalom, a keresztény elkötelezettség fontosabbak, „mint amit a globalizációs társadalom rákényszerít a társadalomra”.

Iskoláik célja, hogy a diákoknak „legyen lelki-szellemi védettségük a globalizáció kártékony hatásai ellenében”. Utalt arra, hogy iskoláik korábban „a lét és a nemlét határára sodródtak”, ám ez ma már a múlté. Közlése szerint fontosnak tartják a közéletiségre nevelést, a református egyház tagjai közül sokan töltöttek be magas politikai funkciót, lettek államférfivá. Elmondta, „közéletünkben a reformátusság a számarányán felül képviselteti magát az ország vezetésében”.

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke prédikációjában utalt ara, hogy kétféle pedagógiai felfogás létezik a tananyag elsajátítása terén, az egyik úgy vezeti el a tudásra a tanulókat, hogy bevonja őket a tanulási folyamatba, a másik „beülteti a tudást”. Utalt arra, hogy Magyarországon „szinte évente változnak a pedagógiai programok”, az iskolákra pedig „fojtogató erővel nehezedik rá a kérdés: mely tudásból lesz haszna élete során a diáknak és a társadalomnak”.

A püspök megjegyezte: „Minden keresztény élete fogytáig Krisztus iskolájába jár. Az üdvösség egyik látható jele rajtunk a taníthatóság”. Szükséges tanulni, Jézus is erre buzdította a tanítványokat, amikor azt mondta: „a lélek elvezet minden igazságra”, amely „szabaddá tesz titeket” – mutatott rá. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a társadalomnak és az egyháznak szövetkeznie kell arra, hogy a diákokat „elvezesse minden igaz ismeretre (…) a döntő ismeret pedig Isten megismerése”.

Szászfalvi László egyházügyi államtitkár levélben köszöntötte a tanévnyitót. Ebben azt írta: a magyar reformátusságnak elévülhetetlen érdemei vannak a közösségépítés és az anyanyelvű oktatás megteremtése terén. A kormány számára fontos a református iskolák nemzeti és spirituális elkötelezettsége – mutatott rá.

Az ünnepség végén Bölcskei Gusztáv és Huszár Pál átadta a Makkai Sándor-díjat munkájuk elismeréseként Csiszár Ákosné kisvárdai, Karikó-Tóth Tibor szentesi és Veres Edit péterfalvai (Kárpátalja) pedagógusoknak.

(MTI)