Mi áll a zavargások hátterében?

Szakértők szerint a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése, a szegregáció, a nem kezelt társadalmi feszültségek, az ellentétes értékek okozzák a londonihoz hasonló nagyvárosi zavargásokat.

Az MTI azzal kapcsolatban keresett meg egy kriminálpszichológust és egy városkutatót, hogy szombaton zavargások törtek ki Londonban. A rendbontás az észak-londoni Tottenham városrészben kezdődött egy 29 éves helyi férfi halála miatt, az áldozat lövöldözésben halt meg. Hétfőn több londoni kerületre is átterjedtek a gyújtogatással, fosztogatással kísért randalírozások, és zavargás volt Birminghamben, Liverpoolban, Nottinghamben és Bristolban is. Kedden belehalt a zavargások során elszenvedett lőtt sebesülésébe egy 26 éves férfi – közölte a rendőrség.

Végh József kriminálpszichológus az MTI-nek azt mondta: a társadalmi különbségek, a sértődöttség, az elfojtott indulatok agressziót válthatnak ki. Úgy fogalmazott: a mélyszegénység és a nagyon nagy gazdagság közötti szakadék „megélése”, a feszültséglevezetés és az igazságteremtés szándéka érzelemvezérelt cselekményekben jelenhet meg. Ez eleinte szóbeli agresszióban nyilvánul meg, majd megjelenik a tárgyak elleni erőszak, ami valójában lélekben már emberek ellen irányul. Ha ezt még gerjesztik is, akkor emberek elleni erőszakba fordulhat át.

Végh József szerint a zavargások esetén fontos, hogy az agressziónak legyen valamilyen jogos, igazságos vagy annak látszó alapja. A londoni esetben úgy tűnik, hogy ez megvan: a fiatal férfi halála. Sok esetben rémhírekkel is számolni kell, nem a valódi hír jut tovább, hanem mindenki tesz hozzá és vesz el belőle. A kriminálpszichológus szerint bizonyos csoportok hajlamosak arra, hogy a saját javukra fordítsák a hír tartalmát; akik például anarchiát akarnak, vagy azt, hogy kihasználva a közbiztonság megrendülését, fosztogathassanak.

A zavargások etnikai jellegéről Végh József azt mondta: ha egy külföldi letelepül egy idegen országban, óhatatlanul kisebbségivé válik, és kifejlődhet benne a „kisebbségi paranoiditás”. Vagyis lehet, hogy a lakosság nem fog ugyan össze a kisebbség ellen, mégis így élik meg, és saját magukat a társadalom kirekesztettjeiként határozzák meg.

Váradi Zsuzsanna, az MTA Szociológiai Intézetének városkutatással foglalkozó geográfusa az MTI-nek kifejtette: elsősorban a társadalmi csoportok lakóhelyi és jövedelmi egyenlőtlenségének növekedése és a szegregáció váltja ki ezeket a konfliktusokat.

Szerinte Magyarországon is erősödtek az egyenlőtlenségek a rendszerváltozás után, ami földrajzilag is megfigyelhető: Magyarország nyugati és keleti része között, város–vidék vonatkozásban a leginkább, de városrészek között is. A szakértő azonban nem tartja valószínűnek, hogy a brit rendbontáshoz vagy a párizsi külvárosok lázadásaihoz hasonló zavargás egy magyarországi nagyvárosban is megtörténjen. Nemcsak a városok méretei, történeti fejlődése miatt, hanem amiatt sem, mert ott tényleges, erőteljes szegregáció figyelhető meg a különböző városok és városrészek között, az övezetek jól elkülönülnek.

Mint mondta, a gazdasági válság elsőként a bevándorlókat és az alacsony státuszúakat érinti legelőször és a legérzékenyebben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyarországi nagyvárosokban a bevándorlók aránya nem vethető össze a nyugat-európai nagyvárosokéval.

Váradi Zsuzsanna Magyarországon sokkal súlyosabbnak látja a város–vidék, különösen a leszakadó térségek, a vidéki társadalom elszegényedésének problémáját, mint a nagyvároson belüli konfliktusok éles kibontakozását. Az alacsony státuszú réteghez tartozók örülnek, ha munkát kapnak egy nagyvárosban és odaköltözhetnek – tette hozzá –, ezért nem valószínű, hogy randalírozásra gondolnának.

(MTI)