Nem a hatóságon múlt, hogy bekövetkezett a katasztrófa

Egy joghézag miatt a vörösiszap-tárolók létesítésénél és felügyeleténél semmilyen hatásköre nem volt a bányahatóságnak, így a Kolontár melletti 10-es számú zagytározót illetően sem voltak szakhatósági feladatai – mondta Jászai Sándor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke a Kolontár melletti vörösiszap-tároló átszakadását vizsgáló parlamenti bizottság ülésén kedden Budapesten. • Naponta 200 fő dolgozik 160 munkagéppel a helyreállításon

MNO
2011. 08. 30. 14:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fancsik Tamás, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet igazgatója szerint a katasztrófát végső soron az okozta, hogy néhány évtized alatt a tároló alól a lúg kimosta a talajt.

A bányászat közben keletkező hulladék feldolgozása nem szerepelt a magyar jogban, az a kolontári katasztrófa után került be a bányászati törvénybe, külön nevesítve a vörösiszapot. Az Európai Bizottság azonban elégedetlen az uniós irányelv átvételével, ezért kötelezettségszegési eljárást indított, Magyarország pedig vállalta, hogy ez év végéig az irányelvet egészében átveszi – mondta Jászai Sándor.

Káldi Zsolt, a veszprémi bányakapitányság vezetője a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ez év elejétől a tározó az ő hatóságához, míg a környezeti monitoring a környezetvédelmi hatósághoz tartozik. Beszélt arról is, hogy a tározók megerősítési terve elkészült, és a timföldgyár átállt a száraz technológiára, így a jövőben lúg nem szabadulhat ki a tározókból.

Fancsik Tamás elmondta, hogy a gátat érintő hosszú távú földtani mérési idősorokat a nyomozó hatóság lefoglalta és nem adja ki, ezért a katasztrófára ma még nem lehet teljes magyarázatot adni. A tározó alatt közvetlenül kavicsos, hordalékos a talaj, az alatt pedig vízzáró agyag található. A lúg évtizedek során előbb a felső rétegből mosta ki a szerves anyagot, majd az agyagot tette szappanszerűvé, és a szakértő szerint ez okozhatta a 10. számú tározó északi falának megsüllyedését.

Ékes József (Fidesz) lehetséges problémaként vetette fel, hogy amikor az elmúlt évtized közepén Ajkán megszűnt a szénbányászat, megszűnt a bányák víztelenítése is. Ekkortól a talajvíz néhány év alatt megemelkedett, ami szerinte szerepet játszhatott a gátszakadásban.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.