Fancsik Tamás, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet igazgatója szerint a katasztrófát végső soron az okozta, hogy néhány évtized alatt a tároló alól a lúg kimosta a talajt.
A bányászat közben keletkező hulladék feldolgozása nem szerepelt a magyar jogban, az a kolontári katasztrófa után került be a bányászati törvénybe, külön nevesítve a vörösiszapot. Az Európai Bizottság azonban elégedetlen az uniós irányelv átvételével, ezért kötelezettségszegési eljárást indított, Magyarország pedig vállalta, hogy ez év végéig az irányelvet egészében átveszi – mondta Jászai Sándor.
Káldi Zsolt, a veszprémi bányakapitányság vezetője a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ez év elejétől a tározó az ő hatóságához, míg a környezeti monitoring a környezetvédelmi hatósághoz tartozik. Beszélt arról is, hogy a tározók megerősítési terve elkészült, és a timföldgyár átállt a száraz technológiára, így a jövőben lúg nem szabadulhat ki a tározókból.
Fancsik Tamás elmondta, hogy a gátat érintő hosszú távú földtani mérési idősorokat a nyomozó hatóság lefoglalta és nem adja ki, ezért a katasztrófára ma még nem lehet teljes magyarázatot adni. A tározó alatt közvetlenül kavicsos, hordalékos a talaj, az alatt pedig vízzáró agyag található. A lúg évtizedek során előbb a felső rétegből mosta ki a szerves anyagot, majd az agyagot tette szappanszerűvé, és a szakértő szerint ez okozhatta a 10. számú tározó északi falának megsüllyedését.
Ékes József (Fidesz) lehetséges problémaként vetette fel, hogy amikor az elmúlt évtized közepén Ajkán megszűnt a szénbányászat, megszűnt a bányák víztelenítése is. Ekkortól a talajvíz néhány év alatt megemelkedett, ami szerinte szerepet játszhatott a gátszakadásban.
(MTI)
origo.hu
Újabb sokkoló részletek az utcai lövöldözésről: fejre célzott a fegyveres
