Részmunkaidős foglalkoztatással segítenék a kismamákat

Járulékkedvezményért cserébe a versenyszférában is részmunkaidős foglalkoztatás segítené a gyermeknevelésből visszatérőket a családok védelméről szóló kétharmados törvényjavaslat szerint; a jogszabálytervezetben újradefiniálják a család fogalmát is – mondta el Harrach Péter az MTI-nek. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője jelezte: a kormánypárt szeptemberben terjeszti be a javaslatát, és a változtatások, ha a parlament is jóváhagyja azokat, januártól életbe léphetnek.

Harrach Péter tájékoztatása szerint rögzítenék, hogy a gyermeknevelésből visszatérő szülők a versenyszférában is választhatják a részmunkaidős – négy- vagy hatórás – foglalkoztatást. Ezt kötelező lenne kérés esetén biztosítani, de a munkaadók cserébe járulékkedvezményt kapnának. A kedvezmény pontos mértékét az adó- és járuléktörvények szabályoznák, de mindenképpen meghaladná a jelenlegi 11 százalékot – fejtette ki a frakcióvezető, aki a részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban nagy ellenállásra számít a gazdasági szereplők részéről.

A KDNP képviselőcsoportjának vezetője hozzátette: a kerettörvényben, amelynek normaszövege elkészült, újradefiniálják a családok fogalmát is. A jelenlegi elképzelések szerint családnak az számítana, ha egy vagy két szülő gyermeket nevel, de van olyan elképzelés is, amely ebbe a kategóriába sorolná a gyermektelen házaspárokat is.

A gyermeket vállalók nyugdíjkedvezményének lehetőségét is megteremtenék. Rögzítenék: „a generációk közötti együttműködés érdekében az állam törekszik arra, hogy a család tagjainak egymás iránti felelősségvállalása erősödjön és elismerést nyerjen” – ismertette Harrach Péter, megjegyezve, hogy a részleteket a nyugdíj- és az adótörvény tartalmazná.

A kereszténydemokrata politikus hozzátette: a szóhasználatban az eddigi „terhes” kifejezést felváltaná a „várandós”, a terhességi gyermekágyi segély helyett szülési juttatást szerepeltetnek az indítványban. A javaslattal a hosszú éveken át hiányzó kiszámíthatóságot, állandóságot szeretnék megteremteni a családoknak – hangsúlyozta.

Jelezte, hogy az indítványról a Fidesz-frakcióval legkésőbb a pártszövetség hajdúszoboszlói kihelyezett ülésén egyeztetnek majd, megelőzendő az egyházügyi törvénynél történteket, amikor a beterjesztett javaslatban az utolsó pillanatban történtek jelentős változások a nagyobbik kormánypárt indítványára.

A nemzeti jelképekről, ünnepekről és kitüntetésekről szóló, szintén a KDNP által kidolgozandó javaslatokat várhatóan szeptemberben–októberben terjesztik a Ház elé. A kereszténydemokrata frakcióvezető a nagyszámú egyéni képviselői indítvánnyal kapcsolatban azt mondta, nem kell elvitatni a képviselők kezdeményezési jogát, ha valaki ebben aktív, az dicséretre méltó. Szerinte egyébként a jelenlegi arány a képviselői és a kormányzati javaslatok között nem fog változni.

Pálffy István szolidaritási adóról tett kijelentéseiről azt mondta, hogy ez egy képviselő egyéni megnyilatkozása volt, és „nem a KDNP egyeztetett véleményét tükrözi”. Az természetes, hogy ha egy kereszténydemokrata, aki érzékeny a szociális kérdések iránt, a társadalmi és a gazdasági szempontok ütközésekor az előbbit erősíti – jegyezte meg Harrach Péter, aki szerint a felvetés komollyá akkor válik, ha kormányzati, illetve frakciódöntést tudhat maga mögött, ilyen pedig nincs.

Harrach Péter a munka törvénykönyvével összefüggésben kiemelte: a KDNP két fontos szempontja – a gyermeket nevelő szülők és a védett korban lévők védelme – az első változat után bekerült a szövegbe. Ezt sikerként könyvelik el – mondta, hozzátéve: továbbá javaslatokat állítanak össze például a bérpótlékok ügyében.

(MTI)