Soha többé nem rendeljük mások alá nemzeti érdekeinket

A nemzetstratégiáról és a kettős állampolgárság jelentőségéről beszélt csütörtöki előadásában Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Szentendrén, a Rákóczi Szövetség 23. nyári főiskolai táborában.• Összehangolt politikai támadást folytattak a törvény ellen• Nem ellenségként kellene ránk tekinteni + Képriport• Eddig 130 ezer egyszerűsített honosítást kérőt regisztráltak• Magyarország nem mond le a nemzetegyesítés gondolatáról

„Az egyetemes emberiségnek egy nemzet azzal tudja a legnagyobb szolgálatot tenni, ha saját kultúráját megőrzi, kimunkálja és felmutatja” – jelentette ki Semjén Zsolt. Azt mondta, két tévedés él a nemzet gondolatával kapcsolatban: az egyik felfogás szerint – amely a balliberális gondolkodásra jellemző – a 21. században meghaladott a nemzeti lét, míg a szélsőjobb a sovinizmust hirdeti. A magyar nemzetet az anyaországi, a Kárpát-medencei és a nyugati emigráció magyarsága alkotja, és csak akkor maradhat fenn, ha a Kárpát-medence magyarsága és a nyugati emigráció magyarsága is meg tudja őrizni magyarságát és „organikus közösségként tud létezni az anyaországi magyarsággal együtt” – mondta.

Semjén Zsolt kiemelte: az asszimiláció drámai módon felgyorsult, melyet pusztán a hagyományos támogatási formákkal nem lehet megállítani. Úgy fogalmazott, a folyamat feltartóztatásához „nagyon erős impulzus kell, ez pedig az állampolgárság megadása a szavazati joggal, s ez utóbbi az, amely átélhetővé teszi az állampolgárságot”.

„Minden passzusra van nemzetközi precedens”

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a magyar állampolgársági törvény előírásai támadhatatlanok, „minden passzusára van nemzetközi precedens”.

A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni egyszerűsített honosítási eljárásban, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok.

A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát. Semjén Zsolt kitért azokra a vádakra is, melyek szerint a törvény konfliktusokat okozhat a környező országokkal. Úgy fogalmazott: „Erre az a válaszunk, hogy az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha többé nem rendeljük alá más ország belpolitikájának. Az állampolgárság megadása egy adott ország szuverenitása.” Hozzátette: Románia és Magyarország között talán még soha nem volt olyan jó viszony, mint most. „Természetesen az évszázados problémákat nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, de új fejezet nyílt a magyar–román viszonyban, s Szerbiával is soha nem látott jó viszonyunk van” – fűzte hozzá.

Bárkivel lehet párbeszédet folytatni

A határon túli magyar pártokról és szervezetekről szólva a miniszterelnök-helyettes kiemelte: az etnikai alapú pártokat és szervezeteket kívánják alapvetően támogatni, de természetesen más pártokkal is lehet párbeszédet folytatni. A támogatás rendszerével kapcsolatban megjegyezte: fontos, hogy átlátható legyen, ezt szolgálja a Bethlen Gábor Alap.

Az előadást követő kötetlen beszélgetésen egy kárpátaljai magyar főiskolás felvetette, hogy a határon túli szervezetek támogatásánál ne legyen diszkrimináció. A miniszterelnök-helyettes válaszában kifejtette: a korábbi elmaradások és az arányok helyreállítása miatt most valóban jelentősebb támogatást kap a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy felmérések szerint a magyar társadalom alapvetően egyetért a kettős állampolgársággal.

(MTI)