92 ezer forintra emelnék a minimálbért

A minimálbért 92 000 forintra emelné, a garantált bérminimumot 108 000 forintra emelné a kormány. Kompenzálnák azokat, akik rosszul járnak az adórendszer jövő évi átalakításával, és ténylegesen bizonyítani tudják, hogy alacsony keresetűek.

MNO
2011. 09. 20. 16:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormány egyidejűleg kivezeti az adójóváírás és a szuperbruttósítás intézményét. Ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse, a kormány minden lehetséges intézkedést meg fog hozni – ismerteti a tárca közleménye. Első lépésben bérpolitikai eszközeit felhasználva javaslatot fog tenni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) a minimálbér 92 000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108 000 forintra emelésére.

Fenntartja továbbá a költségvetési szférában jelenleg is működő kompenzációs rendszert, amelynek eredményeként 2012-ben sem csökkenhet senkinek a havi nettó jövedelme. A versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz a kormány. A kormány azonban ezekkel az intézkedésekkel még nem tekinti befejezettnek az adórendszer átalakítását, kiemelten fontosnak tartja, hogy az adórendszer átalakítása során a munka világának valamennyi legálisan munkát vállaló, hátrányosan érintett szereplője ne járhasson rosszul.

Ennek megfelelően az állam ki fogja venni a részét a munkáltatók megnövekedett terheiből: az NGTT ülésén javasolni fogja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítse.


A kompenzációs rendszer működéséhez a kormány a bevételi erőforrásokat a személyi jövedelemadó rendszerén belül kívánja biztosítani. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti.

„A fentiek szerint előre látható időn belül megvalósul az igazi, arányos, egykulcsos adózás, amelynek végül minden munkavállaló élvezheti az előnyeit. Ebben a munkavállalást és családokat támogató új szemléletben a jövedelemszintjétől függetlenül mindenki egyenlő mértékben fog részt vállalni a közterhekből. A kormány ezzel új értelmet ad a társadalmi igazságosság fogalmának” – tartalmazza a közlemény.

A kormány kiemelt célja, hogy megkezdje az egészségügyi alap saját lábra állítását. „Csak így lehet garantálni a rendszer működésének fenntartását, és az ellátás biztonságát, mivel az előző kormányok idején az egészségügyi alapot gyakorlatilag szétverték, aminek folytán az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került. Az egészségügy a nemzeti megmaradás és megújulás egyik záloga”.

A közlemény ismerteti: csak abban az esetben várhatjuk az egészségügy hatékony átalakítását, ha pénzügyileg is talpra tudjuk állítani. Az egészségügy finanszírozása az utóbbi években hatalmas tőkeinjekciókat követelt az államtól, amelynek komoly szerepe volt az adóssággenerálásban, azaz az államadósság növelésében.

A kormány az egészségügy finanszírozási oldalának rendbetételéért javasolja a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal történő megemelését. Azt a kérdést, hogy ezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miatti kompenzációba – és ha igen, milyen mértékben –, a kormány az NGTT egyeztetésein kívánja megvitatni.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a kormány a hazai közteherviselési rendszer felülvizsgálata, a gazdasági szereplők véleményének megismerése, illetve az adózással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok, tendenciák áttekintése után határozott 2010 tavaszán a személyi jövedelemadó rendszer gyökeres átalakításáról. Az átalakítás kapcsán több cél fogalmazódott meg: a személyi jövedelemadózás rendszerének leegyszerűsítése, az arányosság, az egyenlő társadalmi szerepvállalás megteremtése, az adóterhelés csökkentése és az adóbázis szélesítése.

A kormány az ismertetett sarokkövek meghatározásán túl úgy döntött, hogy „a mai tragikus demográfiai helyzeten is változtatni fog, mivel a kívánt gyermekek világrahozatalának és nevelésének támogatása az egész társadalom alapvető érdeke”. Ezért bekövetkezett egy szemléleti váltás is, miszerint az állam a gyermek neveléséhez szükséges jövedelmet a családnál hagyja, nem adóztatja. „A kormány ezzel nyilvánítja ki, hogy e jövedelemhez az adóztató államnak nincs köze, abból adólevonást nem érvényesít”. E célok teljesülése a mai napig prioritást élvez.

Az idei törvénymódosításokkal a kormány garanciát vállal arra, hogy megteremti az egykulcsos, arányos személyi jövedelemadózás rendszerét; 2012-ben befejezi a munkát és családokat támogató adórendszer kiépítését, általánossá téve az arányos adózást – olvasható a közleményben.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.