Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az erről szóló döntést hétfői ülésén hozta meg 19 igen, 3 nem és 3 tartózkodó szavazat mellett. Az albizottság – amelynek november 15-ig kell javaslattervezetet terjesztenie a főbizottság elé – kilenc tagból áll majd, akik közül ötöt a Fidesz, egyet-egyet az MSZP, a Jobbik és az LMP delegál, továbbá tagja lesz a testületnek egy független parlamenti képviselő is. A bizottság elnökét a Fidesz adja, ahogyan az egyik alelnököt is, míg a másikat a szocialisták jelölik.
Pártállástól függetlenül egyetértettek
Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén az országgyűlési képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy Magyarország génmódosított szervezetektől (GMO) való mentességét továbbra is fenn kell tartani. Ennek jegyében egyhangúlag fogadták el a genetikailag módosított szervezetektől mentes Alpok-Adria kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló országgyűlési javaslathoz benyújtott mezőgazdasági bizottsági módosító javaslatot. A javaslat a fenntartható fejlődés bizottságának önálló indítványát pontosította.
Magyarország GMO-mentességének fenntartása mellett a honatyák ugyanakkor elutasították a Lehet Más a Politika génmódosított szervezetek kibocsátásával szembeni hatékonyabb fellépéshez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatát. Az LMP törvényjavaslatával kapcsolatban Szabó Rebeka, az ellenzéki párt képviselője arról beszélt, hogy a GMO-mentesség fenntartása érdekében az LMP úgy ítélte meg, hogy szükség volna a büntető törvénykönyv módosítására, azaz egy olyan tényállás bevezetésére, amely a géntechnológiával való visszaélést büntetné. Javaslatuk szerint ez 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztést vonna maga után. Javasolták továbbá egy adatbázis létrehozását, amelyből a fogyasztók tájékozódhatnának az élelmiszerek összetételéről és esetleges GMO-tartalmáról. Ehhez a törvényjavaslathoz a párt benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot is a géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból előállított termékek kibocsátása elleni hatékonyabb fellépéshez szükséges egyes intézkedésekről.
A bizottság azt követően utasította el az LMP javaslatait, hogy Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium területért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy megalakult egy úgynevezett GMO-munkacsoport, amely ezekkel az ügyekkel foglalkozik, és a beterjesztetteknél egzaktabb módon kívánja megfogalmazni a GMO-mentesség fenntartásával kapcsolatos törvényi szabályokat. Az országgyűlési képviselők ugyanakkor kérték a helyettes államtitkárt, hogy a munkacsoport mielőbb terjessze javaslatait a bizottság elé.
Veszélybe kerülhet a kultúra, ha csökken a támogatás
Általános vitára alkalmasnak tartotta a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot hétfői ülésén az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága, amelynek elnöke, L. Simon László azonban figyelmeztetett: veszélybe sodorja a magyar kultúrát, ha állami támogatása tovább csökken. A Nemzetgazdasági Minisztérium törvényjavaslatáról szóló szavazás előtt L. Simon László (Fidesz) emlékeztetett: a nyolcéves szocialista kormányzás nehéz helyzetbe hozta a magyar gazdaságot, hosszú távon mégis Magyarország érdeke az, hogy ne csak a kultúra területét érintse a „takarékosság”. Mint hozzátette, az elmúlt és az idei évben a kultúra minden területén a költségvetési megtakarítások voltak jellemzők, és ha a területnek 2012-ben még kevesebb pénzzel kell gazdálkodnia, akkor a nemzeti kultúra és kulturális intézmények kerülnek veszélybe.
A 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a bizottság 12 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. Horváth József, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) osztályvezetője a 2010-es költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló ÁSZ-jelentést foglalta össze a hétfői ülésen. Mint elmondta, a büdzsé hiánya 853,9 milliárd forint volt, ami 2,1 százalékkal haladta meg a tervezettet, a hiány több mint 70 százaléka azonban már márciusban teljesült. Az ÁSZ munkatársának beszámolója szerint a kimutatott adóhátralék 1900 milliárd forint, ennek nagy részénél a megtérülés nem várható. Az Európai Uniótól Magyarország a befizetett összeg ötszörösét hívta le 2010-ben.
50 milliárd jutott kultúrára
Hozzászólásában L. Simon László a jelentésből kiemelte: a Magyar Televízió Zrt. 6,5 milliárdos, a Duna Televízió Zrt. 1,2 milliárd forintos, azaz jelentős mértékű hiánnyal zárt, a bizottság elnökének reményei szerint ez a közmédia rendszerének lezajlott átalakításával a jövőben elkerülhető lesz. A kultúra támogatására a 2010-es költségvetés 50,3 milliárd forintot fordított, ez 8,3 százalékkal alacsonyabb az előző évi összegnél, ami igen jelentős csökkenés – jegyezte meg. L. Simon László kitért a kevés kivétellel megszűnő közalapítványokra is. Elmondása szerint az ÁSZ-jelentés külön foglalkozik a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) elszámolási szabálytalanságaival, míg a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványnál (MAK) folytatott helyszíni ellenőrzés olyan komoly elszámolási hiányosságokat tárt fel, hogy a MAK 2010-es beszámolóját nem is fogadták el. Ugyan miniszteri biztos felügyeli a megszüntetését, a MAK máig működik – mutatott rá a bizottság elnöke, hozzátéve: reményei szerint a közalapítvány az idén meg fog szűnni, és értékes vagyoni elemei, különös tekintettel a Képcsarnok Kft.-re, változatlan formában megmaradnak. „Egyelőre azt tapasztaljuk, mintha a Képcsarnokban lévő vagyont hordanák szét” – jegyezte meg.
L. Simon László értékelése szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) „jó és stabil” működését eredményezi, hogy bevételeit 2010-ben a megszűnő kulturális járulékok helyett immár az ötös lottó játékadójának 90 százaléka jelentette. Problémát jelent azonban, hogy bizonyos területek, például a pornóipar extra bevételhez jutott a kulturális járulék eltörlésével, pedig a pornográf sajtótermékek és DVD-k extra adóztatása továbbra is szükséges lenne – vélekedett.
Mint a bizottság elnöke az ÁSZ-jelentés megállapításai közül kiemelte: hibás volt az a 2009-es kormányzati döntés, amely az önálló önkormányzati kulturális járulékot beolvasztotta az általános önkormányzati normatívába, mert ezzel nehezebb helyzetbe kerültek a vidéki magyarság közművelődési intézményei. L. Simon László bejelentette: a kulturális bizottság október 25-én a magyar filmszakma helyzetéről tart meghallgatást, amelyre meghívják Andrew Vajna kormánybiztost, az MMK leköszönő vezetését és valamennyi jelentős filmszakmai szervezet képviselőit.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.