Az új törvények formai feladatokat adnak az egyháznak

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke szerint az új egyházügyi törvény nem hozott lényeges változást a katolikus egyház számára.

MNO
2011. 09. 08. 10:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy tűnik, hogy az új egyházi törvény nem hozott lényeges, tartalmi változást az 1990. évi IV. törvényhez képest a Magyar Katolikus Egyház számára; az új jogszabály elsősorban formai feladatokat jelent az egyháznak a következő hónapokban – mondta Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a testület őszi rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

A bíboros úgy fogalmazott: „azt nem mondanám, hogy az utolsó pillanatban a parlamentben eszközölt változások egy teljesen új koncepciót hoztak volna be a korábban benyújtott törvényjavaslathoz képest”. A törvény anyagának többsége tartalmilag megfelel a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi törvénynek – hangsúlyozta.

Erdő Péter arról beszélt, hogy „az 1990-es törvényt úgy tekintettük, mint a szabadságunk Magna Chartáját, (...) amely először garantálta a polgári társadalmak normái szerint a teljes körű vallásszabadságot”. Az ott megjelenő értékek garanciái megtalálhatók az új törvényben is – jegyezte meg. Utalt arra, hogy a korábbi törvény végrehajtása során előfordult egyebek mellett az egyházak, felekezetek bejegyzésekor, hogy olyan egyházak is alakultak, amelyeknek a neve összetéveszthető volt a korábban már működő egyházakéval. Amikor a katolikus egyházzal összetéveszthető közösség kezdett működni, akkor a bíróságnál kezdeményezték a név megváltoztatását vagy az adott közösség megszüntetését – mondta.

Az MKPK elnöke hozzátette: ezek a törekvéseik „nem nagyon jártak sikerrel”, ennek ellenére nem kezdeményeztek törvényhozói intézkedést ezen a területen. Megjegyezte: az új egyházi törvény alapvető változása az, hogy nem a bíróságoknál, hanem a minisztériumban kell nyilvántartani az egyházakat tartalmazó hivatalos jegyzéket. Eddig is szerepeltek a bírósági bejegyzésben az egyház neve alatt, külön név szerint bejegyzett belső jogi személyek – például az egyházmegyék vagy a püspöki konferencia –, és annak a megjelölése is ott állt, hogy ki ezeknek a képviselőjük. Ezekre technikailag nagyon nagy szükség volt. Az 1990-es évek első felében megállapodtak a bírósággal, hogy milyen módon jelentik a változásokat, illetve hogy ezek a nevesítetten bejegyzett jogi személyek hogyan igazolják az államilag nem bejegyzett, de elismert belső egyházi személyeket, például a plébániákat. Ez az a feladatkör, amely most átkerül a minisztériumhoz, ennek a technikai részletei kívánnak még bizonyos pontosítást – hívta fel a figyelmet.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.