Elmondása szerint a hozzávetőleg háromszáz helyszínen, ötszáz oktatóval és ezer munkanapnyi időkerettel folyó képzéseken arra is felhívják a mintegy negyvenezer számlálóbiztos figyelmét, hogy a beszédstílusuk legyen az adott helyszínhez, környezethez alkalmazkodó, és tartsák be az udvariassági formulákat. Arra is oda kell figyelniük a számlálóbiztosoknak – amit szintén tanítanak nekik –, hogy ne egyszerre zúdítsák a népszámlálás tudnivalóit az állampolgárokra, de mindenképpen beszéljenek a népszámlálás társadalmi, gazdasági hasznáról is. Külön kitérnek arra is, hogyan kell viselkedniük, ha durva bánásmódban részesülnek, és megbeszélik azt is, hogy ezt meddig kell tolerálniuk, a népszámláláson való részvétel ugyanis kötelező – tette hozzá.
Virágh Eszter kiemelte: szólnak a számlálóbiztosoknak a bizalmat keltő megjelenés, a mosoly és a szemkontaktus fontosságáról, és még arról is, hogy miként tudják irányítani gesztusokkal a beszélgetést. Olyan részletek is előkerülnek, mint az, hogy ne üljenek se túl közel, se túl távol a kérdezett embertől. Az adatvédelem biztonságáról tíz érvet kell tudniuk, például azt, hogy a bevallás anonim, a lakcímeket minden esetben leválasztják a kérdőívekről, az adatok csak összesítve kerülnek nyilvánosságra, az adatszolgáltatás önbevallás alapján működik, azaz nem kell igazoló dokumentumokat bemutatni, illetve még azt is tudniuk kell, hogy az ombudsman felügyeli a személyes adatok védelmét – sorolta.
Írni és olvasni tudni kell
A számlálóbiztosoknak bizonyos alapvető kritériumoknak eleget kell tenniük, amit az őket alkalmazó jegyzőknek ellenőrizniük kell, úgy mint az írás-, az olvasás-, a beszéd- és a kapcsolatteremtő készség. Fizikailag terhelhetőknek kell lenniük, és előnyt jelent, ha tudnak idegen nyelvet, hiszen a nagyvárosokban nem kevés külföldi él, illetve a nemzetiségi területen az adott kisebbség nyelvét sem árt tudni, de ez nem feltétel – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: nagyvárosokban nehezebben jött össze a számlálóbiztosok keretszáma, mint kistelepüléseken, ahol már jórészt júliusban betöltötték a helyeket.
A szóvivő beszámolt arról, hogy oktatási csomagot adtak a számlálóbiztosoknak az előzetes felkészüléshez, ez mintakérdőívet, egy 30 kérdésből álló önellenőrző kérdéssort és egy 10 kérdésből álló tesztlapot tartalmaz. Ha valaki ezeket nem tölti ki, nem vehet részt a képzésben, így nem lehet számlálóbiztos sem; a helyes válaszokat a tantermi oktatáson megbeszélik – hangsúlyozta. Mint mondta, a tantermi oktatás keretében pontos, egységes forgatókönyv alapján félnapos képzést tartanak. Tudatosítják a jelentkezőkben, hogy csak akkor dobhatják be a kérdőíveket a postaládákba szeptember 27. és 30. között, ha egyértelmű az adatszolgáltató címe – ezért kérik a jegyzők is a helyi lakosságot, hogy tegyék jól láthatóvá a házszámokat, illetve a postaládákon az emelet- és ajtószámokat. A kérdőív kitöltését is pontról pontra, részletesen átveszik a számlálóbiztosok oktatásán – jegyezte meg.
Virágh Eszter arról is beszélt, hogy öt számlálóbiztos munkáját ellenőrzi, segíti egy-egy felülvizsgáló, ők már a népszámlálás előtt találkoznak a hozzájuk beosztott biztosokkal. A felülvizsgálóknak elektronikus monitoringrendszert is kell üzemeltetniük, ezt naponta frissíteniük kell azzal, hogy aznap éppen kiket értek el a számlálóbiztosok. A kormányrendelet meghatározza a számlálóbiztosok munkadíját is, a települések lélekszámától függően 150-180 forintot kapnak, amiért egy-egy címre elviszik a kérdőíveket. A lakáskérdőívek kitöltéséért 175-210, a személyi kérdőívek kitöltéséért 310-370 forintot kapnak darabonként.
(MTI)
origo.hu
A falon át hajtott be egy kamion a családi házba – az ágyában alvó lány súlyosan megsérült
