A frakcióvezető pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: egyéni képviselői indítványa szerint – amelyet a napokban terjeszt a Ház elé – az Országgyűlés alelnökei miniszteri, a bizottsági elnökök pedig államtitkári besorolású bérre lennének jogosultak. A frakcióvezetők és helyetteseik juttatásait a képviselőcsoportoknak a saját költségvetési előirányzatukból, állami támogatásukból kellene állniuk. A frakció dönthet úgy is, hogy nem biztosít vezetőjének többletjuttatást – jegyezte meg. A bizottsági tagságok után sem járna ezentúl pluszpénz.
Lázár János tervei szerint módosulna a nem pénzbeli juttatások rendszere is. A képviselők – a választókerületi központjuktól függően – egy üzemanyagkártyára lennének jogosultak, amely nem átruházható, névre és rendszámra szóló lenne, és havi rendszerességgel az Országgyűlés Hivatala töltené fel. Ez a jelenlegi adószabályok szerint – folytatta – magángépjármű hivatali célú használatát jelentené. Akik más közfunkciójukból eredően gépjárműhasználatra jogosultak – például polgármesterek, kormányhivatal-vezetők, megyei közgyűlési elnökök –, azoknak választaniuk kellene, hogy vagy felveszik az üzemanyagkártyát a saját autójukra, vagy a szolgálati kocsit veszik igénybe, a kettő között ugyanis nem lenne lehetőség „átjárásra”.
Lázár János bejelentette azt is, hogy megszűnne a lakhatási támogatás. A politikus akkor lenne jogosult az Országgyűlés Hivatala által biztosított lakásra, ha ő vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója nem rendelkezik lakócélú ingatlannal a fővárosban. Lázár János azt tartaná középtávon helyesnek, ha az Országgyűlés Hivatala lakásokat vásárolna, és ezek kulcsát adná oda a jogosultaknak. Hangsúlyozta, az ingatlanok „nem reprezentatívak”, hanem célt szolgálóak, praktikusak lennének. A lakás bebútorozását és költségeit a képviselőnek kellene majd állnia.
Ki kell zárni a „képviselői stiklik” lehetőségét
Ezentúl továbbá a képviselőknek nem egy, hanem két munkatárs alkalmazását biztosítaná a parlament – ismertette, kifejtve azt is, hogy változna az irodahelyiség-használat, ugyanis javaslata az önkormányzatok kötelező feladatává tenné a választókörzettel nem rendelkező képviselők elhelyezését, mégpedig úgy, hogy a körzet székhelye szerint illetékes helyhatóságnak kellene irodát biztosítania, valamint telefont, faxot, internetet és titkárt vagy titkárnőt. A költségeket az érintett önkormányzatnak kellene viselnie. Aki megyei listáról került a parlamentbe, annak a megyei önkormányzat, a fővárosi listás politikusnak pedig a fővárosi önkormányzat biztosítaná mindezt. Az országgyűlési képviselők elveszítenék a „prémium” egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságukat, és csak az illetné meg őket a jövőben, ami a járulék alapján jár.
A frakcióvezető közölte azt is, hogy ha egy parlamenti képviselőnek megszűnik a mandátuma, nem hat-, hanem háromhavi díj összegének az átlagára lenne jogosult. Mindemellett változás lehet az is, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, a miniszterelnöki biztosok, a kormánymegbízottak, a kormánybiztosok, a miniszterelnöki megbízottak és a miniszteri biztosok, ha parlamenti képviselők is egyben, a kormányzati és a képviselői megbízatás alapján járó jövedelmük közül csak az egyiket vehetnék fel. Mint mondta, a húsz év óta érvényben lévő képviselői javadalmazási rendszer az egyik legképmutatóbb szisztéma Európában.
A cél ennek megváltoztatása, minden pénzügyi jellegű visszaélés kizárása, a szabályok átláthatóvá tétele azért, hogy azok ne adjanak lehetőséget a „képviselői stiklikre” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ma Magyarországon azon múlik egy képviselő jövedelme, hogy hogyan ügyeskedik az állami lehetőségekkel, hiszen mindenki tudja, hogy nem a 231 900 forintos bruttó béréből él a parlamenti politikus. Olyan egzisztenciát kell biztosítani a képviselőknek, amellyel képesek fenntartani a függetlenségüket, szakmai döntéseket tudnak hozni, és „normális körülmények között” tudják végezni a munkáját – mondta.
Összegzése szerint az új, szerinte teljesen transzparens rendszerrel minden „seftelési” lehetőség ki lenne zárva. Megjegyezte, több közép-európai országhoz képest jelenleg – költségtérítéssel együtt – a magyar képviselők keresnek a legkevesebbet. A javasolt szisztémával a magyar képviselői jövedelem a közép-európai – cseh, lengyel, szlovák, szlovén és román – átlag alsó küszöbét érné el – mondta, hozzátéve, hogy indítványát megküldi az alkotmányügyi bizottságnak, és a testületben kész egyeztetni a többi frakcióval. Lázár János előterjesztésével kapcsolatban nagy vitára számít.
Kedden meghallgatás
Jövő kedden hallgatja meg a Fidesz–KDNP parlamenti frakciója Orbán Viktor miniszterelnököt és Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a jövő évi költségvetés tervezetéről. A sajtótájékoztatón Lázár János elmondta: a frakcióülésen a kormányfő és a tárcavezető bemutatja majd a büdzsé tervezetét, és „érdemben fognak nyilatkozni” a részletekről.
(MTI)
origo.hu
Megerőszakolta főnöke feleségét egy gyulai vízvezetékszerelő, amíg a főnök kórházban feküdt
