Meghalt Bóna László

Dr. Bóna László apostoli protonotárius, a Győri Székeskáptalan nagyprépostja életének 85., papságának 61. évében, 2011. augusztus 31-én, hosszú ideig tartó, példás türelemmel viselt súlyos betegség után, a szentségekkel megerősítve, a győri kórházban elhunyt. Temetése – szentmisével egybekötve – szeptember 9-én, pénteken 11 órakor lesz a győri székesegyházban.

Dr. Bóna László 1927. március 3-án született Csornán. 1951. április 15-én szentelték pappá Győrött. Felszentelése után egyévi tanulmányi szabadságot követően a budapesti Hittudományi Akadémián doktori fokozatot szerzett. Segédlelkész volt Oroszlányban 1952-től 1953-ig, majd Szanyban 1953-tól 1954-ig. Ezt követően központi beosztásban szolgált: püspöki szertartó 1954-től 1961-ig, egyben szentszéki jegyző 1954-től 1971-ig.

Közben az 1956-os forradalomban való részvétele miatt szabadságvesztésre ítélték 1957–1959-ig. Püspöki titkár 1961–1976-ig, a Püspökség gondnoka 1962–1982-ig, püspöki tanácsos 1966-tól, tb. kanonok 1971-től, székesegyházi kanonok 1975-től, püspöki irodaigazgató 1976–1983-ig, püspöki levéltáros 1980–2000-ig, komáromi főesperes 1976–1980-ig, poki c. prépost 1979–1980-ig, pápóci prépost 1980–1988-ig, a Győri Papnevelő Intézet rektora és a Hittudományi Főiskola prodirektora 1982–1989-ig. Egyben provikárius 1983–1989-ig, éneklőkanonok 1988–1991-ig, általános püspöki helynök 1989–2011-ig, a Győri Székeskáptalan nagyprépostja 1991-től, a Püspöki Bíróság helynöke 1982–2010-ig. II. János Pál pápától apostoli protonotárius kitüntetést kapott 1997-ben.

Papi szolgálatából 57 évet központi szolgálatban töltött, segítve főpásztorainak munkáját. Közéleti működésének elismeréseként Győr Megyei Jogú Város Szent László-díjjal, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Kék Szalag-renddel tüntette ki. Mindenkor, még súlyos betegsége ideje alatt is, készségesen támogatta paptestvéreit lelkipásztori ügyeik intézésében.

Jelentős szerepe volt a győri Könnyező és a fatimai Szűzanya tiszteletének terjesztésében és elmélyítésében, valamint Apor Vilmos vértanú-püspök boldoggá avatási folyamatában és a szentté avatás előkészítésében. Mindvégig megmaradt lelkipásztornak: hosszú évtizedeken keresztül a székesegyházban a 8 órai szentmisét, és amíg egészsége engedte, hétköznapokon a Könnyező Szűzanya oltáránál a reggeli szentmiséket végezte.

(kemma.hu)