Nem halványulhat el a keleti partnerség jelentősége

Új lendületet kell adni az Európai Unió keleti partnerségi programjának; az EU-nak az a törekvése, hogy déli szomszédságában elősegítse a demokratikus átalakulást és fenntartsa a stabilitást, nem halványíthatja el a keleti partnerség jelentőségét – mondta Sztáray Péter, a Külügyminisztérium politikai igazgatója egy csütörtöki budapesti tanácskozáson.

A déli szomszédság fontos Európa számára, hiszen az ottani folyamatok jelentősen befolyásolják a kontinens életét, például a migráció, a terrorizmus és az energiabiztonság vonatkozásában, a keleti partnerség viszont hosszú távon az EU kibővítésével járhat, ezért az uniós szomszédságpolitika e két dimenziója eltérően kezelendő – mondta a tárca biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Magyar Atlanti Tanács rendezvényén, a Stefánia Palotában, ahol a keleti partnerség jövőjéről tanácskoztak a téma szakértői.

Sztáray hangsúlyozta: a keleti partnerség következő, szeptember 29–30-án Varsóban rendezendő csúcstalálkozója – amelynek a társelnöke lesz Magyarország – fontos állomás az EU-szomszédságpolitika újragondolásában, a keleti partnerség melletti elkötelezettség megerősítésében (a csúcstalálkozót eredetileg májusban, Gödöllőn rendezték volna meg a soros magyar EU-elnökség félévében). Bár az érintett országok (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Fehéroroszország) európai integrációja természetesen időt igényel majd, mind az EU, mind a szóban forgó országok erősen érdekeltek kapcsolataik szorosabbra fűzésében –mondta.

A helyettes külügyi államtitkár meggyőződése szerint a varsói találkozó sikere érdekében az EU-nak világos és következetes üzenetet kell küldenie a keleti partnereknek, arra bátorítva őket, hogy vigyék tovább a gazdasági és társadalmi modernizációhoz szükséges alapvető reformokat. Erősebb politikai együttműködést, mélyebb gazdasági integrációt, továbbá pénzügyi támogatást kell kínálni a reformok mellett elkötelezett országnak, és a csúcstalálkozó eredményeinek minél hamarabb konkrét programokban kell testet ölteniük – mondta Sztáray.

Roman Kowalsky, Lengyelország budapesti nagykövete arról beszélt, hogy a 2011 második félévi soros lengyel EU-elnökség egyik legfontosabb eseménye a keleti partnerségi csúcstalálkozó. Lengyelország történelmi, geopolitikai és társadalmi okok miatt rendkívül fontosnak tekinti ezt a kezdeményezést, amely kiemelt jelentőségű Magyarország, Közép-Európa és az egész Európai Unió számára is – mondta a diplomata. Kowalsky világossá tette: a keleti partnerség arra irányul, hogy az érintett hat országban serkentse a gazdasági fejlődést, elősegítse a demokrácia és a civil társadalom erősödését. A kezdeményezés alapvető céljaként említette, hogy az EU társulási szerződést kössön az országokkal és vízummentes beutazást biztosítson állampolgáraik számára.

Azt mondta, a találkozón elfogadandó nyilatkozatban egyértelművé kell tenni, hogy a vízummentes státust elérheti mindegyik, a szükséges feltételeket teljesítő keleti partnerország. Az Ukrajnával és Moldovával elindított vízumliberalizációs folyamat modellként szolgálhat a többi partner állam számára – tette hozzá. A nagykövet hangsúlyozta: az EU-nak az a szándéka, hogy ezeket az országokat közelítse az uniós értékekhez, ezáltal fokozva a stabilitást, a biztonságot és a jólétet egész Európában. Kiemelte, hogy a varsói csúcstalálkozóval egyidejűleg keleti partnerségi üzleti fórumot rendeznek, valamint konferenciát tartanak a civil társadalom szerepéről.

A svéd–lengyel kezdeményezésből kinőtt, 2009 májusában Prágában indított keleti partnerség keretében az EU szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait a hat érintett volt szovjet tagköztársasággal, a programnak 2013-ig 600 millió eurós a költségvetése.

(MTI)