Az 1990 utáni első országgyűlési ciklusban öt egyéni körzetben (Budapest 9., Kisbér, Békéscsaba, Kunszentmiklós és Szerencs) tartottak időközi parlamenti választást, de fontos megjegyezni, hogy Kisbéren például csak nyolcadik nekifutásra lett érvényes és eredményes a voksolás. A megmérettetéseket alacsony részvétel jellemezte, így az is ritkaságszámba ment, hogy 30 százalék fölé emelkedett az érdeklődők aránya.
Természetesen ezek a választások a kormánypárti MDF vereségeit hozták, a kivételt a szerencsi körzet jelentette, ahol Kupa Mihály akkori pénzügyminiszter győzött. A szocialisták erősödését jelezte, mind a budapesti, mind a kisbéri választást nagy fölénnyel nyerték meg, ami már világosan jelezte, hogy az MSZP az 1994-es választások esélyese.
Az 1994–98-as parlamenti ciklusban egyetlen időközi országgyűlési választást sem kellett tartani.
Székesfehérváron nyert utoljára az MSZP
Az első Orbán-kormány időszakában négy egyéni körzetben (Székesfehérvár 2., Siófok, Fehérgyarmat, Dabas) tartottak időközi országgyűlési választást, és a korábbi időszakkal szemben csupán a székesfehérvári körzetben kellett az alacsony részvétel miatt ismételni. Ennek az időszaknak az érdekessége, hogy ekkor tudott utoljára nyerni az MSZP választást, mégpedig Székesfehérváron és Siófokon.
Üdítő kivételnek számított, hogy Fehérgyarmaton mindkét körben 50 százalék fölötti részvétel volt, és a második körben a ma már gyakorlatilag nem létező SZDSZ jelöltje közel 16 százalékot szerzett. A kormánypártok a szabolcsi és a Pest megyei voksoláson tudták megszerezni a mandátumot.
2002–2006 között két körzetben tartottak időközi megmérettetést (Szécsény, Sopron), amelyek közül a nyugati határszéli kerületben kellett ismételni. A voksolásokra az ellenzéki Fidesz fölénye volt a jellemző, érdemes kiemelni, hogy Sopronban Firtl Mátyás végül több mint 70 százalékos eredménnyel győzött. A szocialisták kormánypárti pozíciójuk ellenére mindkét körzetben csúnyán leszerepeltek.
Verhetetlennek tűnik a Fidesz
Az elmúlt kormányzati ciklusban – hasonlóan az első időszakhoz – öt egyéni körzetben (Budapest 12. és 15., Csorna, Pécs 3., Veszprém 6.) tartottak időközi választást. Ezek közül a pécsi megméretés az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett, és csak a tavalyi országgyűlési voksoláson töltötték be a mandátumot. Az előző ciklushoz hasonlóan mindegyik választást a Fidesz–KDNP jelöltjei nyerték meg, míg a kormánypártok nagyobbnál-nagyobb pofonokba szaladtak bele. Az SZDSZ eltűnését jól mutatta, hogy a ferencvárosi választáson még a Jobbik is megelőzte őket, míg az MSZP jelöltje Csornán a második körben az öt százalékot sem érte el.
Ebben a ciklusban eddig két körzetben (Szarvas, Püspökladány) került sor időközi országgyűlési választásra, amelyek közül a hajdú-bihari lett érvénytelen, ezért most vasárnap ismételten az urnákhoz járulnak a helyi településeken élők. Szarvason és Püspökladányban is a Fidesz–KDNP jelöltje diadalmaskodott, de az utóbbi helyen a nyár eleji érvénytelenség és a jogszabályi változások miatt legkésőbb csak két hét múlva kerülhet új képviselő a parlamentbe.
Mint ismert, a parlament a tavaszi ülésszak utolsó napján módosította a választási törvényt. Ennek értelmében az egyéni választókerületben időközi választás során az a jelölt nyeri a választást, aki a második fordulóban megkapja az érvényes szavazatoknak több mint a felét, az első fordulóban azonban még van érvényességi küszöb, a választópolgárok felének az urnákhoz kell járulnia, hogy érvényes legyen a választás.
(MNO, valasztas.hu)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.