Vége az atyáskodó szemléletnek, új szelek fújnak

Az emberi jogi szemléletnek kell érvényesülnie a fogyatékosságügyben, ezt segíti a kormány által elfogadott stratégia is, amely célja többek között a nagy, akár több száz fős ellátó intézmények átalakítása – jelentette ki Réthelyi Miklós pénteken Hódmezővásárhelyen.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumot vezető politikus szerint a fogyatékosságügyben a rendszerváltozást megelőző évtizedekre jellemző volt az atyáskodó szemlélet. Ez a sajnálatos, alá-fölérendeltségen alapuló megközelítés nem tette lehetővé az egyén fejlődését – mondta Réthelyi Miklós a súlyosan, illetve halmozottan sérült gyermekeket ellátó Csodaház alapításának ötödik évfordulóján rendezett konferencián. Ma már az emberi jogi szemlélet az általános, ez alapján a többségi társadalom feladata nem a fogyatékos ember helyetti cselekvés, hanem annak lehetővé tétele, hogy önálló döntéseket hozva ők is a közösség aktív részesévé váljanak – közölte a miniszter.

A súlyosan, halmozottan sérült emberek esetében a környezet felelőssége még hangsúlyosabb, hiszen esetükben a kapcsolattartás, esetenként a kommunikáció is nehézségeket jelent – folytatta a tárcavezető, hozzátéve: náluk a társadalom elsődleges feladata a fejlesztés, és az öngondoskodásra való felkészítés, ez azonban nem valósítható meg a családtól, a társadalomtól elszigetelten. Ezt segíti a kormány által elfogadott stratégiai program, amelynek célja az akár több száz fős, fogyatékosokat ellátó intézmények átalakítása, kisebb lakóotthonok vagy legfeljebb ötvenszemélyes lakócentrumok kialakítása. A koncepció része a lakhatás és az egyéb szolgáltatások szétválasztása is, amelyre jó minta a hódmezővásárhelyi Csodaház is – mondta Réthelyi Miklós, aki országosan is példaértékűnek nevezte az intézményben folyó munkát.

Lázár János (Fidesz) polgármester elmondta, hét éve kereste meg három vásárhelyi szülő azzal, hogy gyermekeik fokozott odafigyelést, segítséget igényelnek. Ma már nagyon sok szülő dönt úgy, hogy nem állami intézményre bízza gyermekét, hanem megpróbál róla közvetlenül, személyesen gondoskodni – jelezte. Az ezt a döntést segítő, személyre szóló fejlesztést és gondoskodást nyújtó Csodaházat uniós támogatással – egy, a hollandiai Haarlemmermeerben működő magánintézmény mintájára – hozták létre, s hosszú küzdelem után azt is sikerült elérni, hogy működését az állam is támogassa – tudatta a kormánypárti politikus. Tájékoztatása szerint a Csodaház létrehozása 100 millió forintba került, éves működtetése 70 millió forintot igényel. De ez nem pénzkérdés, hanem annak bizonyítéka, hogy a jóakaratú emberek képesek összefogni – fogalmazott Lázár János, aki hozzátette: léteznek olyan közösségek, szakemberek, akik a nehezebbik utat választják, ők az ország nagyobb figyelmét érdemlik.

(MTI)