Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője az MTI-nek korábban elmondta, borítékokat csak azokra a címekre kézbesítettek, amelyek egyértelműek voltak, tehát ahol az utca nevén és a házszámon kívül azonosítható volt a bérházak, társasházak postaládáin az emelet és az ajtó száma is.
Minden címre csak egy boríték
Tájékoztatása szerint a hónap végéig tartó népszámláláson a bevallás anonim, ezért minden címre csak egy borítékot dobtak be, a benne lévő kérdőívet ki is lehet tölteni, ha pedig többre van szükség, ez jelezhető a címre néhány napon belül visszatérő számlálóbiztosnak.
A borítékon szerepel az adott címre beosztott számlálóbiztos neve, biztosi igazolványának száma, illetve telefonos elérhetősége. Ez utóbbi alapján időpontot is egyeztethetnek vele az adatok bevallásáról a felkeresett címen lakók. Internetes adatközlésre október 16-ig van lehetőség a lakáskérdőíven szereplő azonosító kód alapján.
20-30 percet vesz igénybe
Az adatközlés 20-30 percet vesz igénybe. Hagyományos kitöltés esetén időpontot egyeztetnek a kérdőív kitöltéséről, ami történhet önbevallásos módszerrel, azaz a lakos vállalhatja, hogy saját maga tölti ki a kérdőíveket, vagy megbeszélhetnek egy időpontot a számlálóbiztossal a válaszadásra. Arra is van lehetőség, hogy személyes találkozón azonnal kitöltik a számlálóbiztos vezetésével az adatlapokat; ha úgy döntenek, hogy maguk töltik ki a lapokat, annyi ívet kell kérni, ahányan az adott címen laknak.
Az adatok közlésekor mindig „az adott eszmei időpont” alapján, azaz idén az október 1-jén 0 órakor fennálló állapotokról kell nyilatkozni. Ha valaki például ez után az időpont után született vagy halt meg, nem szerepel majd a statisztikában, ahogy az időközben, október 1-je után megszerzett diploma, állampolgárság megszerzése vagy családi állapotban beállt változás sem.
A mintegy 40 ezer számlálóbiztos átlag 100-120 címre megy ki, a külterületeken ez a nagyobb távolságok miatt 50-70 címre csökkenhet. Vannak intézményi számlálókörzetek is, többi között a kollégiumok számítanak ilyennek, de a hajléktalanoknak is külön körzeteik vannak.
Így lehetnek naprakészek
Két népszámlálás között úgynevezett továbbvezetéssel követik nyomon évről évre az ország lélekszámát, így lehetnek az adatok lehetőség szerint a leginkább naprakészek. Mint közölte, eszmei időpontnak azt a dátumot nevezik, amelyikhez köthető egy népszámlálás, ez a legutóbb 2001. február 1-je volt Magyarországon.
Az akkor felvett adatokat úgy lehetett aktualizálni, hogy a 2001. február 1-jei népességszámot első lépésként visszavezették 2001. január 1-jére, majd a teljes év (12 hónap) születési, halálozási és nemzetközi vándorlási egyenlegét figyelembe véve határozták meg a következő év január 1-jei népességszámot. Ezt a műveletet két népszámlálás között minden évben elvégzik, ezt hívják szaknyelven továbbvezetésnek – magyarázta. A szóvivő hozzátette, hogy a továbbvezetés számszerű eredményeit az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból nyerik, ugyanis a települések anyakönyvvezetőinek hetente kell jelenteniük a születési, házassági és halálozási lapokkal a népességszám alakulását.
Nem befolyásolják
Az anyakönyvvezetőktől válási, bejegyzett élettársi lapokat is kap a KSH heti rendszerességgel, de ezek a házassággal együtt a népesség számát nem befolyásolják, csak annak családi állapot szerinti összetételét. A KSH által összeállított statisztikai lapokat (élveszületési, halálozási lap) egy példányban kitöltik és továbbküldik. Az érintettek az anyakönyvezéssel kapcsolatos okmányokat megkapják, a statisztikai lapot viszont nem.
(MTI)
origo.hu
Felháborító eset rázta meg a pécsi étterem dolgozóit és vendégeit
