Négynapos üléshét kezdődött a Tisztelt Házban, hétfőn gyászszünettel indult a plenáris ülés (Molnár János – MSZP, 1994 és 2002 között volt honatya).
Az első, napirend előtti felszólaló Rogán Antal (Fidesz) volt, aki megemlékezett arról, hogy milyen körülmények között vették át a kormányzást a polgári erők tavaly. „2010-ben 7 százalék lett volna a hiány, ha nem avatkozunk közbe” – hangsúlyozta a gazdasági bizottság elnöke, hozzátéve, azok az eszközök maradtak volna, mint Görögországban, Romániában, Bulgáriában és Portugáliában, ahol brutális módon leépítették a közszférát, illetve iszonyú mértékben növelték a forgalmi adót. „Kitágítottuk a gazdaságpolitika mozgásterét és a közteherviselők körét a legnagyobb vállalatokkal.”
Rogán szerint a mindenkori kormánynak mérlegelnie kell az előnyöket és a kockázatokat, utóbbiból a görög és a spanyol pánik hatására most több van, mint korábban. „Ehhez van szükség nem egy hitelfelvételre, hanem egy új megállapodásra az IMF-fel; nem a gazdaságpolitika célját, hanem eszközeit kell megváltoztatni” – mondta napirend előtt Rogán.
Matolcsy György válaszában arra figyelmeztetett, hogy 2010-ben azonnali csőd következett volna be, de a második Orbán-kormány első és második akcióterve egyszerre állította helyre az egyensúlyt és egyszerre teremtette meg a növekedés alapjait. „Először vagyunk képesek csökkenteni hatalmas mértékben az államadósságot 2002 óta, 2006 óta pedig először növekedett a foglalkoztatás, miközben csökkent a munkanélküliség. Sikerült növekednünk az EU-s átlagnál jobban” – mondta Matolcsy, aki szerint merész, bátor lépések sorával helyreállt az ország gazdaságpolitikája.
„De ezt most új veszély fenyegeti, az eurózóna válsága” – folytatta a gazdasági tárca vezetője, aki szerint az egyik legnagyobb veszély az, hogy a növekedés forog kockán, ezért volt szükség a megkötött „védőhálóra”.
Schiffer lemondásra szólít
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője lemondásra szólította fel a szerinte hiteltelenné vált Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, mert véleménye szerint a kormány a „szabadságharcos demagógia” mellett valójában a Világbank és az IMF gazdaságpolitikai diktátumait teljesíti. A kormány nem szokványos gazdaságpolitikai modellről beszél, miközben klasszikus neokonzervatív gazdaságpolitikát folytat. Ezt, és egyben a kormány gazdaságpolitikájának kudarcát jelzi, hogy az IMF-fel tervezünk újabb megállapodást kötni.
Matolcsy György válaszában a gazdasági szabadságharc első győztes csatájaként jellemezte a készülő IMF-megállapodást. Visszautasította az LMP-s frakcióvezető klasszikus neokonzervatív gazdaságpolitikára vonatkozó vádjait, és példákat felhozva megerősítette közismert álláspontját, mely szerint a kormány egy nem szokványos gazdaságpolitikai utat követ.
Felcserélt számjegyek
Az MSZP-s Józsa István elsősorban a forintárfolyam alakulását kérte számon Matolcsyn. A szakminiszter válaszában emlékeztetett, hogy 2002 és 2010 között egyszer már átéltünk egy válságot előidéző gazdaságpolitikát. Azt is felidézte, hogy a szocialisták a 2006-os kampányban 4,7 százalékos, a választás után a számjegyeket felcserélve 7,4 százalékos hiányt emlegettek, „ebből kanyarodtunk ki az elmúlt 18 hónapban”. Kijelentette: nem küldtük el az IMF-et és az EU-t, a valutaalapot továbbra is ott találjuk Magyarország részvényesei között. A 2010-es évről felidézte, mínusz 0,9 százalékról sikerült 1,2 százalékos növekedést elérni. „Mi sosem mondtuk, hogy minden baj az euróválság miatt van”, nem, az elmúlt nyolc év országot eladósító politikája és az euróválság következtében állt elő a mostani helyzet – zárta válaszát Matolcsy György.
Vona Gábor következett a Jobbik-frakcióból, aki cinikusnak és provokatívnak nevezte a kormány viselkedését. A szónok elvárta volna, hogy Orbán Viktor beszéljen a helyzetről napirend előtt; szerinte aki itt most hátradőlhet, az a bankszektor. Vona „nemzeti egységfrontban” tárgyalná újra a magyar államadósságot. Matolcsy emelkedett ismét szólásra, aki azt mondta, nem állapodtak meg az IMF-fel semmiben, hanem egy védőhálót vontak a növekedés biztosítására. A devizahitelesek helyzetét Vonához hasonlóan drámainak nevezte, de szerinte ez az előző kormánynak az embereket a devizahitelek felé lökő politikájának következménye.
