A nívódíjakat A magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat keretében hétfőn adták át Budapesten, az Akadémiai Könyvtár épületében. A kiadó közleménye szerint először 1974-ben jutalmazták Akadémiai Nívódíjjal a kor legjelesebb hazai tudományos munkáit.
„Az azóta eltelt harminchét év bizonyította, hogy a szándék helyes volt, hiszen a kezdeményezésből hagyomány lett, miközben a cél ma is ugyanaz: elsősorban erkölcsi elismerésben részesíteni a közelmúlt legszínvonalasabb tudományos kiadványait és szerzőiket.” A díjazottak évről évre az MTA tudományos osztályainak jelölése alapján a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott és a kiadó gondozásában megjelent művek közül kerülnek ki.
Nívódíjban részesült Hosszú Ferenc szerkesztő az Új magyar tájszótár zárókötetéért, amely „egy 60 éve eltervezett nagy vállalkozás sikeres befejezése”. A teljes mű öt kötete félmilliónál több adatot dolgoz fel 120 ezer szócikkben.
A filozófiai és történelemtudományok osztálya javaslatára nívódíjjal ismerték el Cseke Ákost, A középkor és az esztétika című mű szerzőjét, valamint Szarka Lászlót, A modern szlovák nacionalizmus évszázada (1780–1928). Párhuzamos nemzetépítés a multietnikus Magyar Királyságban című kötet szerkesztőjét.
A matematikai tudományok osztálya Ferenczi Miklóst, Pataricza Andrást, Rónyai Miklóst, a Formal Methods in Computing című kötet szerkesztőit javasolta nívódíjra. Akadémiai Nívódíjjal ismerték el az Acta Veterinaria Hungarica című kiadványt, amely bekerült a világ első 15, az állatorvos-tudomány összes területével foglalkozó folyóirata közé.
Az orvosi tudományok osztálya az Acta Physiologica Hungarica című folyóiratot jelölte, amelyet 2006-ban már elismertek Akadémiai Nívódíjjal, de „a legújabb nemzetközi sikerek” fényében újabb elismerést érdemelt, valamint a MediArt című kiadványt. Az 1988-ban alapított folyóirat a kiadó tudományos lapjaitól eltérően sokkal szélesebb rétegekhez szól közérthetően. „Hasábjain az orvostudomány körüli világról, tudósok életéről, a tudomány és művészet kapcsolatáról, tudományos és művészi teljesítmény kölcsönhatásáról és összefonódó kultúrtörténetéről olvashatunk” – emeli ki a laudáció.
Akadémiai Nívódíjban részesült Németh Géza és Olaszy Gábor A magyar beszéd című kötete, amely a beszédtechnológia gyakorlati alkalmazásait mutatja be a távközlési és mobil alkalmazásoktól az egészségügyi fejlesztéseken keresztül a látássérülteket kiszolgáló rendszerekig.
Díjazták Kremmer Tibor és Torkos Kornél Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata című kötetét. A gazdagon illusztrált szakkönyv nemcsak a közismert kromatográfiai módszereket, hanem az elektromos és gravitációs erőtereken történő elválasztástechnikákat is részletesen ismerteti.
Nívódíjban részesült Görög Sándor Repkényszaggatás című könyve. A kötet „egyszerre memoár, családtörténet és korrajz, amelyben a szerző szülei gyermekkorától napjainkig terjedő évszázad tablóját festi meg személyes emlékek és rengeteg kordokumentum segítségével”.
Kitüntették Török Ádámot, az Acta Oeconomica című folyóirat főszerkesztőjét. A laudáció szerint az 1966-ban alapított folyóirat Török Ádám irányításával vált a tudományterület kiemelkedően színvonalas, nemzetközileg is elismert, sikeres lapjává. Teller című könyvéért nívódíjban részesült Hargittai István, aki „előítéletektől mentes, kiegyensúlyozott és objektív portrét rajzolt a 20. század kiemelkedő tudósegyéniségéről, miközben sok korábbi tévedést, félreértést helyesbít”.
Az MTA elnökségének javaslatára nívódíjjal ismerték el Gergely Andrást, a Széchenyi emlékezete című kötet szerkesztőjét, az Akadémiai Kiadó javaslatára pedig Muraközy Lászlót, a Debreceni Egyetem közgazdaság-tudományi karának volt dékánját tüntették ki a Gazdaságpolitikai kerekasztal-sorozat szerkesztéséért.
