A nívódíjakat A magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat keretében hétfőn adták át Budapesten, az Akadémiai Könyvtár épületében. A kiadó közleménye szerint először 1974-ben jutalmazták Akadémiai Nívódíjjal a kor legjelesebb hazai tudományos munkáit.
„Az azóta eltelt harminchét év bizonyította, hogy a szándék helyes volt, hiszen a kezdeményezésből hagyomány lett, miközben a cél ma is ugyanaz: elsősorban erkölcsi elismerésben részesíteni a közelmúlt legszínvonalasabb tudományos kiadványait és szerzőiket.” A díjazottak évről évre az MTA tudományos osztályainak jelölése alapján a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott és a kiadó gondozásában megjelent művek közül kerülnek ki.
Nívódíjban részesült Hosszú Ferenc szerkesztő az Új magyar tájszótár zárókötetéért, amely „egy 60 éve eltervezett nagy vállalkozás sikeres befejezése”. A teljes mű öt kötete félmilliónál több adatot dolgoz fel 120 ezer szócikkben.
A filozófiai és történelemtudományok osztálya javaslatára nívódíjjal ismerték el Cseke Ákost, A középkor és az esztétika című mű szerzőjét, valamint Szarka Lászlót, A modern szlovák nacionalizmus évszázada (1780–1928). Párhuzamos nemzetépítés a multietnikus Magyar Királyságban című kötet szerkesztőjét.
A matematikai tudományok osztálya Ferenczi Miklóst, Pataricza Andrást, Rónyai Miklóst, a Formal Methods in Computing című kötet szerkesztőit javasolta nívódíjra. Akadémiai Nívódíjjal ismerték el az Acta Veterinaria Hungarica című kiadványt, amely bekerült a világ első 15, az állatorvos-tudomány összes területével foglalkozó folyóirata közé.
Az orvosi tudományok osztálya az Acta Physiologica Hungarica című folyóiratot jelölte, amelyet 2006-ban már elismertek Akadémiai Nívódíjjal, de „a legújabb nemzetközi sikerek” fényében újabb elismerést érdemelt, valamint a MediArt című kiadványt. Az 1988-ban alapított folyóirat a kiadó tudományos lapjaitól eltérően sokkal szélesebb rétegekhez szól közérthetően. „Hasábjain az orvostudomány körüli világról, tudósok életéről, a tudomány és művészet kapcsolatáról, tudományos és művészi teljesítmény kölcsönhatásáról és összefonódó kultúrtörténetéről olvashatunk” – emeli ki a laudáció.