A többek között a magyar Országgyűlés, a Trianon Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közreműködésével szervezett programsorozat tudományos konferenciával nyílik meg pénteken. Az 1944-45-ös délvidéki magyar tragédia a magyar–szerb történelmi kapcsolatok tükrében című, a Magyar Tudományos Akadémián tartandó tanácskozáson felszólal Pálinkás József, az MTA elnöke. Szintén e napon a kommunista vérengzés délvidéki áldozatai előtt hajtanak fejet az Országgyűlés felsőházi termében, a rendezvényt Kövér László házelnök nyitja meg.
Szombaton a várpalotai Trianon Múzeumban emlékező műsort rendeznek és történeti kiállítás nyílik, vasárnap „Akikért a harang nem szólt” mottóval az 1944-45-ös véres események 67. évfordulóján ünnepi misét tartanak a Szent István-bazilikában. A program védnöke Schmittné Makray Katalin. Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Délvidék 1944-45 Alapítvány képviseletében elmondta, hogy a tizedik alkalommal tartandó ünnepi rendezvényre több száz délvidéki zarándokot várnak.
A programok vasárnapi zárónapján dokumentumfilm-vetítés lesz, és a pasaréti templomban megnyitják a délvidéki ferences vértanúk és társaik boldoggá avatási perét. A rendezvényt Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek vezeti.
Ékes Ilona azt mondta, hogy a rendezvényeken az emberi sorsokat, az 1944-45-ben történtek megrázó oldalát szeretnék bemutatni. Kiemelte, hogy a programok szakmai, politikai és civil összefogással jöttek létre. Szabó Pál Csaba a Trianon Múzeum Alapítvány képviseletében kiemelte: 1944 óta a magyar állam és politikai közösség ilyen egyértelműen még nem állt oda a több tízezer ártatlanul meghurcolt, megkínzott, kivégzett délvidéki magyar és a túlélők mellé. A rendezvény a kölcsönös megbékélést kívánja szolgálni, fő üzenete Magyarország felé, hogy Délvidéken minden komoly ügyet kiegyensúlyozottan, hatékonyan kizárólag Szerbiával, a szerbekkel együtt tudnak megoldani. Ugyanakkor a szerbeknek is meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy megbékélés, nyugalom csak úgy lehet, ha a magyar emlékeket, áldozatokat, az ezeréves magyar jelenlétet tudomásul veszik és megbecsülik – mutatott rá.
A Délvidéken 1942 január-februárjában a magyar honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel 3000-4000 embert végeztek ki. Két és fél évre rá, 1944 októberében és novemberében következett az akkori jugoszláv katonai hatalom és Tito partizánjainak megtorlása, amelyben egyes becslések szerint 30-40 ezer délvidéki magyart gyilkoltak meg.
