Az óvatos növekedés éve jön

A következő év az óvatos növekedés esztendeje lesz Magyarországon, ahol a költségvetést érő három fő kockázat – a növekedési, az árfolyam- és a kamatkockázat – kezelésére kell koncentrálni.

Rogán Antal a Republikon Intézet Magyar modell és esélyei címmel rendezett konferenciáján hangsúlyozta: a növekedési kockázat – amelynek kezelése a magyar gazdaságpolitika feladata lesz – leginkább abból adódik, hogy a magyar export szempontjából fontos célországok gazdasági növekedése bizonytalan, miközben az export adja a magyar gazdasági növekedés motorját.

A belső keresletet ugyan „megtámasztotta” a kormány a személyi jövedelemadó rendszer átalakításával, de nem bővült a fogyasztás. Az árfolyam- és kamatkockázatokat csak úgy lehet kezelni, ha ezekre „kvázi biztosításokat” kötünk, „ezért kell a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy új megállapodást kötni” – fogalmazott Rogán Antal. Hozzáfűzte: a megállapodás ezeket a kockázatokat 2012-ben „kiszámíthatóvá és kezelhetővé” teszi.

Rogán Antal beszélt arról is, hogy a kormány jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékos bővülésével kalkulál 2012-re, ugyanakkor pontosan nem tudható, hogy mekkora lesz a gazdasági növekedés üteme. A költségvetés egyszázalékos differenciát „képes kivédeni”, mert nagyon magas tartalékokkal rendelkezik, fűzte hozzá. A parlament jövő keddi ülésén dönt arról, hogy a jövő évi költségvetésben lévő tartalékokat szeptember 30-ig zárolják; a költségvetési bizottság erről szóló módosító indítványa már a Ház előtt van. Erre azért van szükség, hogy ha bármelyik kockázat beáll, akkor ezek a tartalékok legyenek azok, amelyek segítik a deficit tartását.

„E téren szerintem nincs is olyan hatalmas vita közöttünk, a valutaalap szakértői és az Európai Unió előrejelzései között”, mert a 2,5-től a 2,8 százalékos sávig vannak deficit-előrejelzések, ugyanakkor Magyarország elkötelezett a 2,5 százalékos cél tartása mellett – hangsúlyozta Rogán Antal. Hozzáfűzte: a deficitcél tartása szempontjából inkább Brüsszel „a keményebb tárgyalófél”, az IMF szerinte nagyobb deficitet is „megengedne” Magyarországon, mint az Európai Unió.

Rogán Antal beszéde elején emlékeztetett arra, hogy bár 2010-re a fiskális kiigazítás egy része lezajlott, a belső strukturális problémákat nem tudták kezelni, így gyakorlatilag érdemben nem javult Magyarország fiskális helyzete. 2010-ben így a gazdaságpolitika növekedési mozgástér nélkül maradt, a kiigazításokat ugyanakkor végre kell hajtani – mondta.

Az új kormány törekedett a mozgástér – beleértve a költségvetési mozgástér – kitágítására, felmondták az IMF-fel való megállapodást, a Széll Kálmán-terv pedig a strukturális problémák megoldását célozta meg – hangsúlyozta a képviselő. Kiemelte: a válságadókat akkor lehet kivezetni, ha a Széll Kálmán-tervet következetesen végre tudják hajtani, 2012 egyik legfontosabb kihívása éppen az, hogy a magyar gazdaságpolitika érdemben végigvigye a tervben megfogalmazott lépéseket. Látni kell, hogy a magyar gazdaságpolitika egy olyan környezetben mozog, amelyben folyamatos és állandó bizonytalanság van, főként a Magyarország számára legfontosabb területen, az Európai Unióban.

Rogán Antal hangsúlyozta: a bizonytalan európai gazdasági környezetben a magyar kormány által is alkalmazott „nem ortodox” eszközöket egyre több helyen veszik fontolóra. Kiemelte: Magyarország azért választott nem ortodox eszközöket, mert azon európai uniós országok egyike volt, ahol a legszűkebb volt a mozgástér, hosszú ideje volt túlzottdeficit-eljárás az ország ellen, ezt a helyzetet pedig kezelni kellett.

Magyarország számára hosszú távú probléma lesz a külső eladósodottság nemcsak az állam, hanem a háztartások és a vállalati szektor részéről is – mondta Rogán Antal, hozzátéve, hogy Magyarországon van a svájci frankban kihelyezett hitelállomány tíz százaléka.