Az új munka törvénykönyve akkor szolgálja leginkább a munkavállalók érdekét, ha korszerű és rugalmas szabályozást teremt, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások minél nagyobb számban hozzanak létre új munkahelyeket – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a munka törvénykönyvéről szóló előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán a parlamentben.
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egymillió új adózó munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig; e célnak az elérése számos eszközt igényel, ezek egyike az új munka törvénykönyve kidolgozása.
Azt mondta: a javaslat fokozott figyelemmel van a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességi igényeire, tágabb teret enged a felek megállapodásainak és csak annyiban avatkozik be e megállapodásokba, amennyiben a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges.
A részletekről Czomba Sándor elmondta: a munkaviszony tartalma és teljesítése köréből a javaslat továbbra is kiemeli a munkaidővel és a munka díjazásával kapcsolatos szabályokat, mivel e jogintézmények önmagukban is rendkívül összetett és részletes rendezést igényelnek.
Nő a szerepe a szerződéses szabályozásnak
A javaslat jelentősen bővítené a szerződéses alapú szabályozás szerepét, az individuális és a kollektív autonómia lehetőségeit, azaz a munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi jogalanyok megállapodásainak szabályozó szerepét – fejtette ki Czomba Sándor, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy az előterjesztés fenntartja azt az Európában uralkodónak mondható és a hazai munkajogban is érvényesülő szemléletet, hogy a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól jellemzően csak a munkavállaló javára térhet el.
Czomba Sándor kiemelte, hogy a hatályos törvény nem rendelkezik külön cím alatt a munkavállaló személyhez fűződő jogainak védelméről, a törvényjavaslat ezzel szemben igen, így rögzíti, hogy a munkavállaló ellenőrzése csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartására irányulhat. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével – emelte ki az államtitkár.
Beszélt arról is, hogy a munkaviszony létesítése körében a javaslat alapvetően fenntartja a hatályos szabályozási megoldásokat, míg a munkaviszony szabályozása körében a hatályoshoz képest jelentősen egyszerűbb és áttekinthetőbb rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kialakítása során támaszkodik az elmúlt két évtized bírói gyakorlatára és egyéb jogalkalmazási tapasztalataira.
Figyeltek a családi életre is
Kiemelte, hogy az új munka törvénykönyve megalkotásakor fokozott figyelemmel voltak a munka és a családi élet összehangolására.
Példaként említette többek között, hogy a javaslat – szemben az Európai Unió szabályozása által elvárt 18 héttel – 24 hétben határozza meg a szülési szabadság időtartamát, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a várandósság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.
Czomba Sándor elmondta, hogy a védett korral azonos védelem az anyákat megilleti a gyermek hároméves koráig akkor is, ha nem vesznek igénybe fizetés nélküli szabadságot. A javaslat gyerek születésekor az apa számára 5 nap fizetett pótszabadságot biztosít, ezenkívül a javaslat a munkavállaló erre vonatkozó ajánlata esetén – négyórás foglalkoztatás keretében – a versenyszférában is kötelezővé teszi a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek hároméves koráig.
A javaslat – ugyancsak új elemként – a gyermek után járó pótszabadságot mindkét szülő számára biztosítja – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Elmondta: a próbaidőnél a hatályos szabályozás él tovább, az alap- és pótszabadságok rendszere lényegét tekintve ugyancsak a mostani szabályozás szerint alakul.
Marad a műszakpótlék
A javaslat megtartja a műszakpótlék intézményét – hangsúlyozta Czomba Sándor, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy megszüntetni javasolja a 14 és 18 óra közötti munkavégzés esetén járó pótlékot, valamint a megszakítás nélküli munkarend indokolatlan külön pótlékát azzal, hogy ezek helyett bérpótlékot is magában foglaló alapbérben vagy havi átalányban is meg lehet állapodni.
Kiemelte, hogy a javaslat fenntartja a védett kor intézményét, és a gyermekvállalással és a védett korral érintett munkavállalók körében a felmondási tilalmak rendszerét.
A munkavállalói biztosíték intézménye kapcsán kiemelte, hogy ez csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. A biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ – mondta, és hozzáfűzte, hogy több európai országban van példa ilyen biztosítékra.
Szabályozzák az atipikus munkaviszonyokat
Az államtitkár elmondta, hogy az új munka törvénykönyvében szabályozzák az atipikus munkaviszonyokat, és a javaslat bevezet olyan új foglalkoztatási formákat is – például a behívás alapján történő munkavégzést, vagy a munkakör megosztását –, amelyek a részmunkaidőben történő munkavégzés sajátos módjai.
A kollektív munkaügyi kapcsolatok körében a javaslat lehetővé teszi, hogy az üzemi tanács és a munkáltató között létrejött üzemi megállapodás is tartalmazzon a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat – mondta Czomba Sándor.
Kiemelte: kollektív szerződést szakszervezet köthet, a munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető, ezért a szakszervezetek együttesen jogosultak a kollektív szerződés megkötésére. Megszűnne a szakszerveteket megillető munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltása, valamint a szakszervezeti vétó intézménye, és a javaslat az államtitkár szavai szerint új megközelítésben tartja fenn a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét és fizetett munkaidő-kedvezményét.
Az értékteremtő munkát segíti elő
A fideszes Kara Ákos az értékteremtő munka és a vállalkozás szabadságának fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a javaslat mindkét alapjog érvényesítését elősegíti. Hozzátette: a szabályozás a szociális konzultáció eredményére alapozva tartalmazza a védett kor intézményét és családbarát intézkedéseket is.
A politikus – rámutatva arra, hogy lassuló, majd lassan növekvő gazdasági környezettel kell számolni a jövőben – kiemelte, hogy az új munka törvénykönyve teret enged a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodásnak, így biztosítva a törvényben megfogalmazottaknál kedvezőbb feltételek kialakítását.
Kara Ákos hangsúlyozta: a nemzetgazdasági tárca nyár óta folytat társadalmi párbeszédet a tervezetről, az itt elhangzottak pedig konstruktív módon járultak hozzá az előterjesztéshez. A politikus ezért visszautasította az egyeztetést hiányoló kritikákat. Mint mondta, a párbeszéd eredményeként széles garanciák vannak a törvényben a várandós nők vagy kismamák foglalkoztatásához kapcsolódóan, és a javaslat a versenyszférában is biztosítaná a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a háromévesnél kisebb gyermeket nevelő szülők számára.
A javaslat garanciákat tartalmaz az egészséges, biztonságos munkakörülmények szempontjából vagy a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatban – tette hozzá. A jogszabály újdonsága az atipikus foglalkoztatási formák lehetősége, például a munkakörmegosztás vagy a több munkáltató által létesített munkaviszony lehetősége. A legnagyobb garanciát azonban a biztos munkahelyek, a meglévő és teremthető állások jelentik a munkaerőpiacon – zárta felszólalását a kormánypárti politikus.
Az MSZP hiányolja az egyeztetést
A szocialista Gúr Nándor szégyennek nevezte a javaslat megszületésének körülményeit, hiszen az szerinte valódi párbeszéd nélkül, kiválasztott szervezetekkel konzultálva jött létre. Mesterházy Attila és Kiss Péter képviselőtársaival közösen úgy vélte, hogy a kormány az érdek-képviseleti szervezetek ellehetetlenítésére törekszik.
A vezérszónok szerint a munkavállalók a jövőben többet dolgozhatnak kevesebb pénzért, hiszen számos pótlék megszűnhet, vagy a munkaadóra van bízva, hogy pénzben vagy szabadnapban honorálja-e a pluszmunkát. Kifogásolta többek között azt is, hogy évente 44 napra a munkavállalót a munkaszerződésében foglaltaktól eltérően is lehet foglalkoztatni.
Ugyancsak frakciótársaival közösen élesen bírálta a területi minimálbér bevezetésének lehetőségét, amely a szocialisták szerint tovább mélyíti az országrészek közötti különbségeket. Mesterházy Attila szerint a kormány a magyar vállalati szektorban nagy rombolást előidéző dilettáns gazdaságpolitikájának következményeit próbálja kompenzálni az előterjesztéssel; a munkaadókat próbálja kárpótolni azzal, hogy csorbítja a munkavállalók jogait.
Kifogásolta, hogy a kormány – szerinte – a munkaadók helyzetétől teszi függővé, mennyire legyen tisztességes a munkavállalók foglalkoztatása. A foglalkoztatókat és foglalkoztatottakat egyenlő felekként kezeli, holott utóbbiak mindig hátrányban vannak – értékelte.
Bírálta azt is, hogy a javaslatban nincs nyoma a fizetés nélküli szabadság intézményének. Kiss Péter szerint az új munka törvénykönyvének választ kellene adni a világgazdaságban és a magyar gazdaságban is jelenleg zajló kedvezőtlen folyamatokra, ennek azonban nyoma sincs az előterjesztésben.
