Cél az értékteremtés

A munkavállalók érdekét a korszerű és rugalmas szabályozás segíti – mondta el Czomba Sándor az új munka törvénykönyvével kapcsolatban a parlamentben.

Az értékteremtő munkát segíti elő

A fideszes Kara Ákos az értékteremtő munka és a vállalkozás szabadságának fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a javaslat mindkét alapjog érvényesítését elősegíti. Hozzátette: a szabályozás a szociális konzultáció eredményére alapozva tartalmazza a védett kor intézményét és családbarát intézkedéseket is.

A politikus – rámutatva arra, hogy lassuló, majd lassan növekvő gazdasági környezettel kell számolni a jövőben – kiemelte, hogy az új munka törvénykönyve teret enged a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodásnak, így biztosítva a törvényben megfogalmazottaknál kedvezőbb feltételek kialakítását.

Kara Ákos hangsúlyozta: a nemzetgazdasági tárca nyár óta folytat társadalmi párbeszédet a tervezetről, az itt elhangzottak pedig konstruktív módon járultak hozzá az előterjesztéshez. A politikus ezért visszautasította az egyeztetést hiányoló kritikákat. Mint mondta, a párbeszéd eredményeként széles garanciák vannak a törvényben a várandós nők vagy kismamák foglalkoztatásához kapcsolódóan, és a javaslat a versenyszférában is biztosítaná a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a háromévesnél kisebb gyermeket nevelő szülők számára.

A javaslat garanciákat tartalmaz az egészséges, biztonságos munkakörülmények szempontjából vagy a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatban – tette hozzá. A jogszabály újdonsága az atipikus foglalkoztatási formák lehetősége, például a munkakörmegosztás vagy a több munkáltató által létesített munkaviszony lehetősége. A legnagyobb garanciát azonban a biztos munkahelyek, a meglévő és teremthető állások jelentik a munkaerőpiacon – zárta felszólalását a kormánypárti politikus.

Az MSZP hiányolja az egyeztetést

A szocialista Gúr Nándor szégyennek nevezte a javaslat megszületésének körülményeit, hiszen az szerinte valódi párbeszéd nélkül, kiválasztott szervezetekkel konzultálva jött létre. Mesterházy Attila és Kiss Péter képviselőtársaival közösen úgy vélte, hogy a kormány az érdek-képviseleti szervezetek ellehetetlenítésére törekszik.

A vezérszónok szerint a munkavállalók a jövőben többet dolgozhatnak kevesebb pénzért, hiszen számos pótlék megszűnhet, vagy a munkaadóra van bízva, hogy pénzben vagy szabadnapban honorálja-e a pluszmunkát. Kifogásolta többek között azt is, hogy évente 44 napra a munkavállalót a munkaszerződésében foglaltaktól eltérően is lehet foglalkoztatni.

Ugyancsak frakciótársaival közösen élesen bírálta a területi minimálbér bevezetésének lehetőségét, amely a szocialisták szerint tovább mélyíti az országrészek közötti különbségeket. Mesterházy Attila szerint a kormány a magyar vállalati szektorban nagy rombolást előidéző dilettáns gazdaságpolitikájának következményeit próbálja kompenzálni az előterjesztéssel; a munkaadókat próbálja kárpótolni azzal, hogy csorbítja a munkavállalók jogait.

Kifogásolta, hogy a kormány – szerinte – a munkaadók helyzetétől teszi függővé, mennyire legyen tisztességes a munkavállalók foglalkoztatása. A foglalkoztatókat és foglalkoztatottakat egyenlő felekként kezeli, holott utóbbiak mindig hátrányban vannak – értékelte.

Bírálta azt is, hogy a javaslatban nincs nyoma a fizetés nélküli szabadság intézményének. Kiss Péter szerint az új munka törvénykönyvének választ kellene adni a világgazdaságban és a magyar gazdaságban is jelenleg zajló kedvezőtlen folyamatokra, ennek azonban nyoma sincs az előterjesztésben.