Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályok utólagos vizsgálatára irányuló Ab-eljárások nagy része megszűnik január 1-jén.
A 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadott jogszabály a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmánynak megfelelően alakítja az Ab hatáskörét. A legnagyobb változás, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja majd. Szintén hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megítélje az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát.
Az utólagos normakontroll ma mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
A Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig.
Börtön a hajléktalan megalázásáért
Szigorította a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok egy részét az Országgyűlés hétfőn, a kormány javaslatára: az elítéltek nem kérhetnek pénzt a médiának adott nyilatkozataikért és – a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatáron túliak, a terhességük 6. hónapját elérő nők, valamint a gyermeküket gondozók kivételével – dolgozniuk kell. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát 258 igen szavazattal, 96 nem ellenében hagyta jóvá a parlament.
Változik a büntetőeljárási törvény is, a jövőben csak a sértett tanúkénti kihallgatásán lehet jelen ügyvéd, más tanúkihallgatásokon nem. A fideszes Kocsis Máté javaslatára bekerült a büntető törvénykönyvbe, hogy egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki kiszolgáltatott embert, például hajléktalant aláz meg. A Btk. további tényállásokkal is kiegészült, így bűncselekménnyé nyilvánították a befolyásvásárlást.
Módosult a szabálysértési törvény
Százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújthatja a bíróság december 1-jétől azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg, mert az utcán élnek. A parlament – 293 igen szavazattal, 61 ellenében – így módosította a szabálysértési törvényt. A kormánypárti és a jobbikos képviselők igennel voksoltak, az MSZP és az LMP frakciójának tagjai, valamint a független képviselők – Pősze Lajos kivételével – nemmel.
A változtatást tizenhárom fővárosi fideszes politikus – köztük Rogán Antal belvárosi, Papcsák Ferenc zuglói, Wintermantel Zsolt újpesti, Bácskai József ferencvárosi, Németh Szilárd csepeli, László Tamás XV., Kovács Péter XVI., Riz Levente XVII. és Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester, valamint a VIII. kerületet vezető, időközben a kormánypárti frakció hajléktalanügyi referensévé kinevezett Kocsis Máté – kezdeményezte júniusban.
Indoklásukban emlékeztettek arra, hogy az év eleje óta az önkormányzatok szabálysértéssé nyilváníthatják és pénzbüntetéssel szankcionálhatják a közterületek nem rendeltetésszerű használatát. Véleményük szerint azonban az utcán élők esetében ez a büntetés nehezen végrehajtható, így kevés a visszatartó ereje. Jobbikos politikusok javaslatára ugyanakkor a törvénybe az is bekerült, hogy a szankció nem alkalmazható, ha a városi önkormányzat a hajléktalanellátás feltételeit nem biztosítja.
Jönnek az ebösszeírások
Az Országgyűlés 337 igen, 1 nem szavazattal és 15 tartózkodással elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását, amely ebrendészeti hozzájárulás kivetésére ad lehetőséget az önkormányzatoknak, kötelezővé teszi legalább háromévente egyszer az ebösszeírást, valamint pontosabban szabályozza a kutyák veszélyessé minősítését is.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával az önkormányzatok évente veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutyánál 6000 forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek a gazdáktól. Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást. Veszélyes ebnek azon kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, illetve „fizikai vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak”.
További újdonság, hogy „veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti” feladatok elvégzése érdekében az önkormányzatok háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek. Ekkor az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint többek között a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik.
Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, de ez alól lesznek kivételek, amelyeket csak később szabályoznak végrehajtási rendeletben. A módosítás eredetileg megtiltotta volna az élő állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználását is az állatok védelme érdekében, de a végül elfogadott szöveg szerint szintén végrehajtási rendeletben szabályozzák majd a kivételeket.
