Csak ingyen nyilatkozhatnak az elítéltek

Szigorította a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok egy részét az Országgyűlés hétfőn, átalakul az Ab hatásköre.

Módosult a szabálysértési törvény

Százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújthatja a bíróság december 1-jétől azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg, mert az utcán élnek. A parlament – 293 igen szavazattal, 61 ellenében – így módosította a szabálysértési törvényt. A kormánypárti és a jobbikos képviselők igennel voksoltak, az MSZP és az LMP frakciójának tagjai, valamint a független képviselők – Pősze Lajos kivételével – nemmel.

A változtatást tizenhárom fővárosi fideszes politikus – köztük Rogán Antal belvárosi, Papcsák Ferenc zuglói, Wintermantel Zsolt újpesti, Bácskai József ferencvárosi, Németh Szilárd csepeli, László Tamás XV., Kovács Péter XVI., Riz Levente XVII. és Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester, valamint a VIII. kerületet vezető, időközben a kormánypárti frakció hajléktalanügyi referensévé kinevezett Kocsis Máté – kezdeményezte júniusban.

Indoklásukban emlékeztettek arra, hogy az év eleje óta az önkormányzatok szabálysértéssé nyilváníthatják és pénzbüntetéssel szankcionálhatják a közterületek nem rendeltetésszerű használatát. Véleményük szerint azonban az utcán élők esetében ez a büntetés nehezen végrehajtható, így kevés a visszatartó ereje. Jobbikos politikusok javaslatára ugyanakkor a törvénybe az is bekerült, hogy a szankció nem alkalmazható, ha a városi önkormányzat a hajléktalanellátás feltételeit nem biztosítja.

Jönnek az ebösszeírások

Az Országgyűlés 337 igen, 1 nem szavazattal és 15 tartózkodással elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását, amely ebrendészeti hozzájárulás kivetésére ad lehetőséget az önkormányzatoknak, kötelezővé teszi legalább háromévente egyszer az ebösszeírást, valamint pontosabban szabályozza a kutyák veszélyessé minősítését is.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával az önkormányzatok évente veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutyánál 6000 forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek a gazdáktól. Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást. Veszélyes ebnek azon kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, illetve „fizikai vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak”.

További újdonság, hogy „veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti” feladatok elvégzése érdekében az önkormányzatok háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek. Ekkor az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint többek között a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik.

Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, de ez alól lesznek kivételek, amelyeket csak később szabályoznak végrehajtási rendeletben. A módosítás eredetileg megtiltotta volna az élő állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználását is az állatok védelme érdekében, de a végül elfogadott szöveg szerint szintén végrehajtási rendeletben szabályozzák majd a kivételeket.